Lyesz, vi ken!

Az amerikaiakkal való hatékony metakommunikációról már elmélkedtem korábban, de arról még nem, hogy miképp érdemes jól és hatékonyan beszélgetni velük. Essék akkor most szó erről, bár szerintem az általam tapasztaltak és leírtak nem csak amerikaiakra és nem csak idegenekkel való társalgásokra vontakoznak. Sok talán otthon is megállja a helyét. Sőt, egyiket másikat én még gyermekeim nevelésésre is használom… több kevesebb sikerrel. [Tovább olvasom…]

 

A Friendsgiving, nem pedig a Thanksgiving az USA legújabb ünnepe!

friendsgiving-03

A Hálaadás (Thanksgiving), az USA egyik legjellegzetesebb ünnepe és emellett a legnagyobb családi eseménye is. Minden amerikai ünnepe ez, nemcsak egyeseké, mint a Karácsony, a Hanukka vagy a Cinco de Mayo ugyanis ez az egyetlen olyan ünnep itt, ami nem kötődik semmilyen valláshoz, népcsoporthoz és nem jár együtt – feltétlenül – ajándékozási kényszerrel sem. Azon kevés ünnepek egyike, amit minden amerikai magáénak tekint, legyen az mormon, keresztény, zsidó, buddhista, netán illegális bevándorló, spanyol ajkú kétkezi munkás, rézbőrű indián, vidéki farmer vagy akár a gyevi bíró (sicc azok a hetvenes évek sosem múlnak el nyomtalanul). [Tovább olvasom…]

 

“911, what’s your emergency?” – 3. rész

Folytatás (klikk az előző részhez)

Visszaérkeztem a nyugati partra és folytattam mindent ott ahol abbahagytam, de már semmi nem volt ugyanaz. Az első pár napban még vezetni is alig mertem. Természetesen sosem hagyott nyugodni, hogy nem találtuk meg az igazi okot. [Tovább olvasom…]

 

“911, what’s your emergency?” – 2. rész

Folytatás (klikk az előző részhez)

Megérkeztem a keleti partra szombaton délután és végre újra találkoztam a családdal. Nagyon jó érzés volt újra látni őket, mert nem is olyan sokkal azelőtt azt hittem erre már nem lesz módom. Az örömöt tompította, hogy folyton az járt a fejemben, vajon mi is lehet a bajom. [Tovább olvasom…]

 

“911, what’s your emergency?” – 1. rész

911, what’s your emergency?

Biztos hallottad már ezt a kérdést milliószor a mozifilmekből. A rendőrségi diszpécser Amerikában felveszi a telefont és rögtön ezzel a kérdéssel kezdi a beszélgetést a vészhelyzetet jelentő betelefonálóval. A film általában ekkor ér a csúcspontra. Iszunk egy kortyot a kólából, belemarkolunk egy jó nagyot a pattogatott kukoricába és alig várjuk hogy folytatódjon a film. De mi van akkor, ha ugyanezt a kérdést nem a moziban hallod, hanem te tárcsázod a 911-et? És mi van akkor, ha még hallod a diszpécser kérdését, de már nem tudsz válaszolni? Na erről szól ez az írás, ami – ahogy a filmekben is ki szokták írni – „megtörtént eseményeken alapul.” [Tovább olvasom…]