The “Hungarian” mushroom soup avagy a “Magyar” márkanév értéke Amerikában. – 1. rész

Mi a Magyar?Mindig foglalkoztatott, hogy mit gondolnak az amerikaiak Magyarországról, a magyarokról és egyáltalán mit is jelent (ha egyáltalán jelent valamit) számukra a “Hungarian” márkanév (brand). Mindeddig semmit nem tettem azért, hogy megtudjam a válaszokat a fenti kérdésekre, és talán most sem erről írnék, ha a múlt héten nem láttam volna egy érdekes és már-már gyanús feliratot a cég ebédlőjében.

Általában nem szoktam sokat enni ebédre, mert vacsorára otthon mindig vár valami finomság amikor hazaérek és ha mind a két helyen ennék, akkor hamar gömböc lenne a prérifarkasból. Így általában a salátáknál vagy a leveseknél szoktam csak körülnézni. Ahogy a minap a levesek felé veszem az irányt, Andrew nevű kollégám megveregeti a vállam és közben rámutatva az egyik levesre a következőket súgja a fülembe. „Look, there’s a Hungarian soup, right there, I’m sure you will give it a try.” Amint rápillantok a leves melletti névkártyára, látom az van ráírva, hogy “Hungarian Mushroom”.

photo

Vakartam a fejem. Nem csak azért, mert hirtelen nem tudtam, hogy van-e tipikus magyar gombaleves, hanem azért is, mert két héttel azelőtt még furcsább dolgot láttam ugyanitt. Akkor ezt a feliratot láttam az egyik leveses tál mellett: “Hungarian Califlower”.

 New Picture

Na ekkor mondtam magamnak, hogy itt az ideje kideríteni, hogy mit is jelent az amerikaiaknak a „Hungarian” márkanév, mert az egy dolog, hogy ugyanitt láttam már Hungarian Goulash elnevezésű levest egy hónapja, de mitől magyar a másik két leves és ami igazán érdekelt az az, hogy mennyivel fogy több a levesből pusztán attól, hogy ott van a „Hungarian” jelző a gomba és karfiol leves szavak előtt. Azaz, mi a marketing értelemben vett értéke a „Hungarian” márkanévnek Amerikában. Előrebocsátom, hogy azt hogy több fogyott-e a „magyar” levesekből azt sokkal könnyebb volt kideríteni, mint a választ a második kérdésre.

A fogyasztói termékekhez hasonlóan a világ nemzeteinek márkáját, reputációját is rendszeresen mérik. Az egyik híres piackutató cég például évente teszi közzé felmérését a világ nemzeteinek és az azokat megtestesítő országmárkák megítéléséről. Ez a felmérés 20 különböző országból (Magyarországból sajnos nem) nagy mintavétellel (ezer ember országonként) segít lemérni, hogy a 20 nemzet emberei mit is gondolnak más országok (pontosabban csak 50 ország de ezek között már szerepel Magyarország is) embereiről, termékeiről, kormányairól, kultúráiról, és még megannyi más alapvető dimenzióról.

Bár kutattam utána elég sokat, sajnos nem találtam egy kifejezetten Magyarországról vagy Magyarországnak készült riportot sem, pedig biztos vagyok benne, hogy létezik és az aktuális magyar kormány évente megrendeli és megveszi a jelentés személyre szabott magyar változatát. (Akit érdekel egy ilyen riport, meg hogy mennyi mindent lehet megtudni belőle, annak ajánlom az Új Zélandról kiadottat, amit publikussá tett az új-zélandi kormány, nem véletlenül, hisz szinte minden kategóriában taroltak. (Kattintás ide a riporthoz). Az egyetlen kézzelfogható és talán még nem elévült információt a magyar márkáról a többi országhoz képest egy 2012-ben publikált, másik cég által készített riportban azért csak megtaláltam (lásd alábbi képet az országmárkák sorrendjéről). Eszerint, a magyar országmárkát a középmezőnybe, a hatvanötödik helyre mérték a világban. Ez önmagában nem sokat mond és nem igazán visz közelebb a kérdésem megválaszolásához, de legalább ad valami viszonyítási alapot arra nézve, hogy hol helyezkedik el a magyar országmárka a világ másik országéihoz képest.

Country list

Ahogy kutattam friss adatok után, találtam egy nagyon érdekes információt, ami már sokkal hasznosabb lehet a probléma megoldására. Simon Anholt, a legelőször említett felmérés alapítója – eredményeit felhasználva – pár évvel ezelőtt egy olyan interaktív eszközt tett közzé honlapján, amivel nagyon könnyen ki lehet deríteni, hogy a 20 korábban említett nemzet emberei mit is gondolnak a másik 50 nemzet embereiről, termékeiről, stb. Na ez már sokkal érdekesebb, mert az első húszban az amerikaiak is benne voltak, így viszonylag egyszerűen meg lehet tudni, mit is gondolnak a “jenkik” rólunk. A link az interaktív portálhoz itt található, érdemes eljátszogatni vele. Sajnos csak 2008-as és 2009-es adatot töltött fel a kalkulátorba, de talán a magyar reputáció nem változott annyira négy év óta. De ha igen, akkor is csak ebből tudok dolgozni most, bár van még a tarsolyomban új, de arról majd később.

Nos, és ezt te magad is kipróbálhatod, az amerikaiak szemében – az 50 nemzet emberei közül – a magyar emberek a harmincegyedikek a sorrendben. Ez kicsit rosszabb 2008-hoz képest, amikor is a 25.-ek voltunk bár ebből én személy szerint messzemenő következtetést nem vonnék le más adat hiányában. A magyar termékekről az amerikaiak hasonlóképpen gondolkodnak, hisz itt 32.-ek vagyunk (2008-ban 31.). Még egy dimenziót talán érdemes megemlíteni, az pedig a kultúra, ahol megint csak hasonló eredmény született még akkor is ha én személy szerint legalábbis jobb eredményre számítottam ebben a kategóriában. De mit is jelent ez a 32. termék rangsorolás? És vajon tényleg közelebb visz-e ez az információ az eredeti kérdésemhez?

Ez utóbbiban nem vagyok olyan biztos, de az előbbi kérdésre talán akkor tudunk csak válaszolni, ha viszonyítási alapot keresünk és találunk. Merthogy mint minden értékítélet egy márkáról, így az országról vagy országtermékről csak akkor értékelhető igazán, ha tudjuk milyen értékítéletet mondanak az amerikaiak más nemzet embereiről és termékeiről vagy éppen fordítva, mit gondolnak más nemzetek mirólunk és termékeinkről.

Na akkor kezdjük az utóbbival, és lássuk mit mondanak az adatok megint csak az interaktív kalkulátor adatait használva. A könnyebb áttekintés végett, táblázatokat készítettem az adatokból először a 20 nemzet átlagembereinek a magyar emberekről és magyar termékekről szóló értékítéletéről és besorolásáról. (lásd grafikont alul). Apró emlékeztető mielőtt még elemeznénk az adatokat, hogy minél alacsonyabb a rangsorolás, annál jobb a megítélésünk (legalábbis a többi 49 országhoz képest).

ranking1

Az adatokból világosan kiolvasható, hogy az amerikaiak relatív értékítélete a magyarokról és termékeinkről közepesen alacsony (azaz ők valamivel hátrébb sorolnak minket az 50-es listán mint a többi ország), de nem feltétlenül kiugróan alacsony ahogy ezt talán sokan gondolták volna.

Pusztán a magyar termékek megítélésnél maradva (lásd könnyebben olvasható grafikont csak a termékekről alul) pedig az is szembeötlik, hogy az amerikaiak hasonlóan viszonyulnak termékeinkhez mint az angolok akik (elméletileg, vagy legalábbis földrajzilag) Európában vannak.

ranking2

Az amerikaiak nem “tartják olyan sokra” a magyar termékeket mint lengyel testvéreink, de nem is olyan „kevésre” mint a másik állítólagos testvérnépünk a török. Egy szó mint száz a magyar termékek megítélése a 20 nemzet polgárai szemében átlagosnak mondható (statisztikailag legalábbis a 30. rangsorolás a mienk) és ennek fényében az amerikaiak értékítélete (32.) a magyar termékekről nem feltétlenül kiugróan negatív. Meglehetősen közel van ehhez az átlaghoz, így az amerikaiak szemében a magyar termék nem feltétlenül a legkívánatosabb de nem is a legrosszabb. Most már csak az a kérdés, hogy hogy gondolkodnak az amerikaiak a többi 49 nemzet termékeiről, mert ha ezt megtudjuk, akkor derül ki igazán, hogy mire is elég ez a 32. hely. Itt a rangsor akkor az ő szemszögükből.

ranking3

Természetesen a “Made in USA” nyitja a sort. Az első 20 nemzet termékei közé szinte egytől egyig nagyságrendekkel nagyobb gazdaságok fértek csak bele bár van egy két számomra legalábbis kakukktojás, mint például Új Zéland vagy Ausztria. Régiónk országai közül csak a lengyelek és a csehek termékeinek megítélése jobb mint a mienké, a román termékek megítélése pedig nem sokkal szorul a a magyar mögé. Ha sok minden nem is olvasható ki ebből az összevetésből, az biztos hogy az amerikaiak szemében a magyar termékek nem tartoznak a szorosan vett legjobbak közé ha szeretjük, ha nem, ha érdekel minket ha nem. Mind a magyar embereknek mind pedig a magyar termékeknek tehát átlagos a megítélésük szemükben. Ez nem jó vagy rossz hír, pusztán a realitás vagyis az volt 2009-ben.

De vajon, hogy mire gondolnak az amerikaiak akkor amikor azt a jelzőt hallják, hogy „Hungarian” és hogy miképp írják le mindezt, arra csak egy speciális felmérés adhat választ. Na erre vállalkoztam nem is olyan régen és ennek eredményét a következő részben teszem majd közzé amiből reményeim szerint még az is kiderül, hogy a céges konyha séfje miért biggyeszti a „Hungarian” jelzőt minden ötödik leves neve mellé. És végül de nem utolsó sorban, utánajárok annak is, hogy melyik levesből fogyott a legtöbb.

A folytatáshoz klikkelj ide

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>