A Hunglish nyelv eredete és gyöngyszemei

Akik az angol nyelvben egy kicsit járatosak, azok már hallottak a Spanglish angol kifejezésről, ha máshonnan nem, hát a hollywoodi filmekből. Ha jól emlékszem, még egy Adam Sandler film címe is ez volt jó pár évvel ezelőtt. A Spanglish kifejezésen elsősorban az Egyesült Államokban élő spanyol anyanyelvű, úgynevezett latinók által, a mindennapi életben használt angol és spanyol keveréknyelvet értik. A Spanglish “nyelv” többnyire viszonylag frissen kreált nyelvtanilag hibás szavakat, kifejezéseket tartalmaz, melyeket ez a szubkultúra előszeretettel és rendkívül gyakran használ itt Amerikában.

De létezik-e olyan, hogy Hunglish? És ha igen, akkor honnan ered és milyen szavak, kifejezések illusztrálják a legjobban a Hunglish nyelvet? Nos, dédapám Amerikás múltja után kutatva, többek között a Hunglish eredetére is rátaláltam, és mivel nekem nagyon megtetszett, gondoltam ezt is megosztom, mert szerintem az angol nyelv vagy a történelem kedvelőin kívül mást is érdekelhet. A szösszenet végén található Hunglish példák pedig kifejezetten szórakoztatóak, tehát remélem mindenki talál majd valami kincset magának ebben az írásban.

188503_156074581117729_6820917_n

Ott kezdem, hogy a Hunglish eredetéről mit sem tudva, kilenc éves amerikai tartózkodásom alatt rendszeres gyakorisággal említem minden amerikai ismerősömnek, hogy én nem Englisht, hanem Hunglisht beszélek, így ha valamit nem értenek, akkor tudják be ennek az új nyelvnek. Én főleg azért említem meg a Hunglish szót ilyen helyzetekben, mert tudom, hogy vannak apró nyelvtani és akcentusbeli hibáim, melyek okozhatnak némi fejtörést amerikai beszélgetőpartnereimnek. Tehát én, a Hunglish szót csak nyelvhelyességi szempontból használtam eddig, pedig amint ez később majd  kiderül, van a Hunglishnak más vetülete is.

Mielőtt az eredetre és a példákra rátérnék, még megemlítem, hogy ebben az írásban nem tervezem a nagy kivándorlás korszakát  ismét bemutatni. Ha nem hallottál erről a történelmi eseményről és a kivándorló közel egymillió magyar amerikai vendégmunkájának mozgatórugóiról, talán érdemes először elolvasnod a magyarok Amerikába történő nagy kivándorlásának korszakáról már korábban posztolt (apropó, a “posztol” is egy Hunglish kifejezés) “Amerikából jöttem, mesterségem címere:…” írást.

Forrásként ehhez a szösszenethez Albert Tezla  Valahol túl, meseországban…”, Az amerikás magyarok 1895-1920 c. könyvét használtam fel, méghozzá elég alaposan mert a könyv szerzője és egyben szerkesztője kiváló munkát végzett az eredet tekintetében valamint a példák összegyűjtésében. Mivel, nincs szándékom Schmitt Pál nyomdokaiba lépni, előre közlöm, hogy hosszú részleteket fogok e könyvből idézni. Megéri.

amerikas_magyarok_i_ii

A Hunglish jelenség eredete

“A Hunglish voltaképpen abból ered, hogy az amerikai magyar munkás megpróbált alkalmazkodni új gazdasági és társadalmi környezetéhez, melyet az általa alig-alig értett angol nyelv uralt. A “külvilággal” fenntartott kapcsolatai szempontjából létfontosságú angol szavakat és kifejezéseket lassanként hozzáidomította anyanyelve fonetikai szintatikai szabályaihoz, mígnem az így előálló keverék nyelv lett számára a kommunikáció eszköze.

A magyar bevándorlók beszéde, nyelvhasználata mindinkább eltávolodott a hazai nyelvi normától. Az eltérések legnagyobb része természetszerűleg az amerikai angol nyelv közvetlen hatására jött létre. A magyar bevándorlók első nemzedéke által használt hunglish nyelvi variánsok jórészt megmaradtak a szókincs területén; mondattani, kiejtési, mondatlejtésbeli, prefixumokra is kiterjedő hunglish változatokat – pl “Egy káré megütötte és meghalt” vagy ”Kiment a tűz” -, melyek ugyancsak talányosak lehetnek az Amerikában sohasem járt magyar ember számára, majd csak a már angolul is beszélő második generáció teremt, szülei anyanyelvével birkózva.”

Kiváló és nagyon érthetően megfogalmazott magyarázatot ad Kemény György a Hunglish kialakulásának okairól 1914-ből. Aki töltött már huzamosabb időt távol hazájától, főleg angol nyelvterületen, az rögtön tud majd ezzel azonosulni:

“Az egyszerű magyar ember ugyanis a hirtelenül megváltozott viszonyok között a neki ismeretlen dolgokra és fogalmakra nem talál szűkre szabott szótárában megfelelő szavakat. Olyan eszközöket talál itt, amiket azelőtt nem látott, s mert a magyar nevüket nem tudja, angol elnevezésüket a pattogó magyar nyelvhez szokott szájával elsajátítani, illetőleg tökéletesen visszaadni képtelen, azért a hallott elnevezéseket a saját szája íze szerint átváltoztatja, lecsiszolgatja, letördeli angolos ága-bogukat, s magyar bicskával kifaragva, úgy ragozza és fokozza őket, mintha csak tősgyökeres magyar szavak lennének. Az így kapott különös szavakat azután egész nyugodtan használja, s a később jövők minden latolgatás, minden kérdezősködés nélkül elfogadják és használják azokat. Ilyen módon keletkezett száz és száz „amerikai magyar” szó, amely nagyon természetesen nem magyar és nem amerikai.

A Bugacról idekerült ember nem látott még közúti villamost, vagy ha látott is, nem tudta a nevét. Itt naponta használja a villamoskocsit, amit az öregebb amerikások “sztritkáré”-nak szólítgatnak, s így az ő szótárában is ”sztritkáré” lesz a közúti villamoskocsi.

Így van a többi dologgal is. A földművelő magyar ember elkerül itt a bányába és gyárba. Eszközöket nyomnak a kezébe, aminőket előbb nem látott, munkát végez, aminőhöz előbb nem volt szokva. És szükségből megtanulja a szerszámok neveit, a munka közben használt kifejezéseket a régebben itt levő cimboráktól. Akik pedig először gyúrogatták a különös szavakat és kifejezéseket, azok pusztán azzal törődtek, hogy a nekik nehézkes angol szavakat valahogy visszaadhassák, és úgy-ahogy megértethessék magukat az amerikai munkásokkal és munkaadókkal. Így lett a bányából “majna” a gyárból ”fektri”, a vasöntőből ”módlis”, a fizetésből ”peda”, ami tulajdonképpen a ”pay day” és eredetileg fizetési napot jelent. De így lett Connenelsville-ből ”Kanászville” is.

Az így kifaragott szavakat a Magyar nyelv szabályai szerint ragozza, fokozza és igekötőzi a magyar. Ezekből a “magyarosításokból” és ”angolosításokból” került ki az úgynevezett ”amerikai magyar nyelv”, amelynek hatása alól nem tud megszabadulni az Amerikába került egyszerű magyar ember, de még a tanultabb is lassanként átveszi őket; mert az üzlettel, a ”biznic”-cel jár és hovatovább az ő szótára is szépen kitarkázódik ”amerikai magyar” szavakkal és kifejezésekkel.”

Akkor az eredet után jöjjön most egy-pár illusztris Hunglish szó és azok kialakulásának rövid, viszont annál érdekesebb története.

Miszisz és Miszter

Az angol nyelv elemi szabályai szerint a “mistress”, valamint a ”mister” szó egyedül nem használható ugyan, hanem kell, hogy utána következzék a név. Ám az amerikai burdos (boarding house, azaz kosztosház, ahol az amerikások laktak) magyar napirendre tér a nyelvtan fölött, és az ő számára ”a” miszisz (mistress) a burdosasszony és ”a” miszter: a burdosgazda, sőt a burdosgazda maga is így mutatja be a feleségét: ”Kedves nőm, a miszisz”.

Komám

A komám a rendőr. Briliáns észjárás, miképp nyerte ezt a jelentést. A magyar rendőr például azt mondja annak, akit lefog. ”No gyerünk.” Az amerikai így szól hozzá: ”Come on”: gyere! Mármost a magyar a “come on”-t (amely tulajdonképpen ”kamaan” volna) ”komám”-nak mondja: ebből lett a “komám”, ezért komám a rendőr, és ezért szólítja a komámnak a rendőr azt akit bevisz.

Fikszol

Az eredeti angol szónak (“fix”) eredeti értelme: erősíteni, hozzászegezni, hozzáfűzni. Bizonyos, hogy a “fix” igét, az amerikai is egy tucat értelemben használja, de a bevándorolt magyar rádupláz, a fikszolni-t igekötővel látja el, tehát magyar igének veszi, és egyenesen mulattató vonatkozásokban használja: Kifikszol: kicsinál; megfikszol: megcsinál, rendbe hoz; megfikszol valakit: ellátja a dolgát valakinek; odafikszolt a szemére: odaütött; földre fikszol: földre teremt.

Egyéb érdekes és gyakran használt szavak

Az amerikai magyar “muffol“, pedig a move szóban csak egy “v” betű van, és egy világért sem mondaná másképpen a “right away”-t (rögtön), mint “rudavé“. Ő nem vásárol, hanem “sappol” (shop) a hetibér neki “peda” (pay day), ha nem dolgozik munkahiány miatt, akkor “stappol” (stop). Még a helynevek között és utcák nevei közt is hódit ez a magyarosított angolság. A clevelandi “Buckeye Road”-nak Bakarud lett a neve, “Woodbridge”-nek Ubrics.

És végül itt van egy igazi gyöngyszem, főleg az angol nyelvben járatosaknak. Egy Hunglish kifejezésekkel alaposan teletűzdelt korabeli párbeszéd két palóc amerikás magyar között valamikor az 1900 évek legelejéről. (Aki le tudja fordítani magyarra a teljes párbeszédet, annak virtuálisan “congratulálok”.) Bármennyire is hihetetlenül hangzik, ez a párbeszéd autentikus és kiválóan adja vissza ezt a gyönyörű “régi-új” nyelvet :

- Haló, Májk!

- Haló, Stif!

- Vacumere, Májk, nó verk tedé?

- Jesze! De a pitnyiken vótam, oszt hogy mindé bigányt kellett vóna ladolni, hát mondok, le nem akasztom a dzsek numerát, oszt ma reggel aszongya a bósz, hogy kiadi a pedámat, ha szandé drank vótam.

- Csak kiadták a pedádat?

- Nszeri, mert aszontam a bósznak, hogy miszter bósz, mi nat drank, mi lilli boj tu macs szik. Osz aszongya a bósz, acórajt, Májk.

- Hát akkor vegyünk egy szkunert.

- Hajdunkér, merthogy úgyis gyalog mék haza, hát a kárfért megiszom. Osz maj aszondom a miszisznek, hogy kigyúlt a fanesz.

- Mér ladolsz te mindég bigányt, Májk? Ijjen öreg amerikás létemre nem lennék léberes, de megpróbálnám a módlisságot. Ám én csak kócos vagyok, oszt keresek, mint a léberesek.

- Magam is gondutam mán, Stifi, hogy felcsapok a módlisnak, de hát igen jó bodikkal dógozok együtt, osztég a bigbász is mindig biztat, hogy maj ad valami jobb csencset.

- No akkor mán csak sztikkol a dzsábhoz, merthogy a családos ember nem dzsampolhat minden hónapba, mint egy cingel ember.

- Noszeri! Komán bodi, oszt vegyük be mán azt a szkunert, mert pitnyik óta úgy niccel a gyomrom, mint a faesz, Jubecse!

Hát akkor búcsúzzunk el Hunglishül: Dáccól fóksz, hópp ju lálykad a sztorit…

 U.I.

Ha tetszett ez a történet és esetleg érdekel még más hasonló jellegű korábbi, valamint a közeljövőben megjelenő szösszenet is, akkor légyszíves lájkold a blog facebook oldalát: http://www.facebook.com/PrehryFarkas

Ha nem vagy rajta a Facebookon, vagy úgy érzed ciki lájkolni a blog Facebook oldalát, de azért olvasnál néha még hasonló szösszeneteket, ne aggódj, akad más módszer is a blog követésére. Alul, az írás alatt egy (ál)név és egy email-cím megadásával pár másodperc alatt fel lehet iratkozni, és ezáltal értesítést kapni majd az új bejegyzésekről a jövőben.

 

Hozzászólások

  1. Phie mondta

    lehet, hogy velem van a baj, de ezt semmivel nem értettem jobban, mint a konglisht…pedig a koreai határozottan nem az anyanyelvem, de még így se…

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>