To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (1.rész)

Csak kevesen tudják, hogy mára, a siker egyik legfőbb mértékegységévé avanzsálódott LIKE (Tetszik) gombot nem is a Facebook találta ki. Ez a funkció ugyanis 2007 Október 30-án – az akkor még a maga nemében egyedülálló – a populáris közösségi oldalak (pl. YouTube) és blogok híreinek realtime konszolidálására és személyes hírfolyammá alakítására is képes programon, a FriendFeed-en debütált először. Mivel a FriendFeed platform egyre népszerűbbé kezdett válni, a Facebook 2009 Augusztus 10-én felvásárolta a céget, bár magát a LIKE gombot a FB már fél évvel korábban lenyúlta és azonnal meg is honosította saját közösségi oldalán. “The rest is history”, (A többi már történelem) ahogy az amerikaiak mondják errefelé.

Idestova tehát közel 6 éve használjuk ezt a funkciót, és ez alatt az idő alatt – valljuk be őszintén – elég rendesen rá is cuppantunk. Idén a több mint egymilliárdnyi Facebook felhasználóval együtt, naponta közel négy és fél milliárdszor nyomjuk meg a kék gombot. Az ember azt gondolná, hogy ennyi idő alatt, – és ilyen mértékű használati gyakoriság mellett – a világhálón gond nélkül találhatunk olyan tanulmányokat, melyekből kiderül, hogy ki, mikor, milyen gyakran és miért használja ezt a funkciót.

A feltáratlan téma

Én azonban többszöri nekifutásra sem találtam – nem bulvár jellegű – angol vagy magyar nyelvű felmérést kifejezetten ebben a szűk témakörben. Magáról a Facebook felhasználói szokásosokról akad bőven irodalom, és létezik pár írás arról is, hogy mi történik olyan esetekben, amikor egyáltalán nem, vagy éppenséggel állandóan nyomnak egy LIKE gombot. Sőt, ez utóbbit még jómagam is kipróbáltam, és a három napon keresztül tartó, 256 áldozatot követelő virtuális természetkatasztrófáról, a LIKE-cunamiról korábban már részletesen be is számoltam. Arról azonban, hogy ki hogyan, milyen gyakran és milyen indíttatásból használja magát a TETSZIK gombot, semmilyen tanulmányt nem találtam.

De az is lehet, hogy azért nem jártam sikerrel, mert ez a téma csak kevés embert érdekel, így kutatni sem nagyon érdemes, nemhogy írni róla. Nem tudom miért, de én ezen kevesek közé tartozom és engem ez a probléma, (már ha egyáltalán ezt valaki egyáltalán problémának véli) pedig kifejezetten érdekel. Munkámból kifolyólag valahogy mindig is érdekeltek az emberek mindennapi cselekvéseinek mozgatórugói, motivációi. Én – sok emberrel ellentétben – a Facebookozást is egy mára már rutinszerű hétköznapi cselekedetnek tartom, és mint ilyet szerintem igenis érdemes tanulmányozni, jobban megérteni. Már csak azért is, mert egy komoly amerikai felmérés szerint közel 40 percet töltünk a Facebookon holott helyette csinálhatnánk megannyi más dolgot – sokak szerint még hasznosabbat – is. De nem tesszük. Vajon miért nem? És tényleg haszontalan dolog a Facebook? Apropó, mit is csináltunk a Facebook előtt? Na szerintem innentől kezd – megint csak számomra – érdekessé válni a téma. Többek között ezért is határoztam el, hogy utánajárok annak, hogy mit gondolnak a magyarok ezekről a kérdésekről. De még mielőtt ezekre válaszolnék, és megkezdeném a felmérés bemutatását, hadd fejtsem ki gondolataimat a LIKE gombbal kapcsolatban röviden.

facebook_kutatas_posztkep_nagy

Facebook, a legújabb valóságshow?

Ezzel a mutatóujjú gombbal és magával a Facebookkal én speciel valahogy úgy érzem ma magam, mint annak idején, amikor a valóságshow-k először megjelentek a magyar kereskedelmi televíziókban. Szerintem a Facebookot ugyanis akár egy olyan óriási végtelenített valóságshow-nak is fel lehet fogni, ahonnan – a Való Világgal ellentétben – senki sem esik ki, hanem érkezik … a sötétkék virtuális “f-villába”, hacsak éppen az “unfriend” funkciót nem tekintjük a Facebook privát kiszavazóshow-jának. Hasonlóan a Big Brother bekamerázott szobáihoz, elvégre itt is bekukkolhatunk éjjel-nappal ismerőseink mindennapjaiba, ám itt nem telefonálással, hanem a LIKE gombbal szavazunk valakire, – és valamire – ami tetszik nekünk, amit még nézni szeretnénk. Ha úgy tetszik, csak haladunk a korral és a technológia fejlődésével. Annak idején több szavazattal, többet vagy tovább láthattuk a házban azt, aki tetszett nekünk, most pedig több lájkolással érhetjük el ugyanezt. A Facebook hírfolyam algoritmusa ugyanis ugyanezen az alapelven működik. Minél többen és gyakrabban lájkolunk valakit vagy valamilyen posztot, annál nagyobb az esély arra, hogy többször vagy hosszabb ideig láthatjuk őket hírfolyamainkban.

Éppúgy mint most, engem akkor sem maga a TV műsor vonzott, hanem az, hogy ki miért és milyen rendszerességgel nézte a show-t, illetve, hogy ki miért vette nemcsak a fáradtságot, hanem sokszor a rengeteg félretett pénzt arra, hogy emelt tarifájú telefonos szavazatával mindenáron benntartsa például VV Lacit a villában. Tudom, furcsa hogy valakit ilyen érdekel, de tényleg nagyon furdalt a kíváncsiság, hogy megtudjam ki, hányszor és miért szavazott, sőt az is, hogy ki miért nem. Akkor sajnos nem volt módom utána járni ennek a témának, most viszont igen, ezért úgy döntöttem, hogy történelmi és hiánypótló – helytálló mindkét jelző, elvégre még senki sem írt erről a témáról – kutatásba kezdek, és kiderítem a magyar fészbuk-társadalom lájkhasználatának motivációt és lájkszokásait.

A felmérés és annak módszertana

A kutatás 2014 Szeptember közepe és Október vége között online felmérés keretében, 229 magyar Facebook felhasználó megkérdezésével történt. Fontos kiemelni, hogy a – nagyon nehezen – nyert viszonylag nagy számú minta nem tekinthető reprezentatívnak, mert a kitöltők demográfiai adatainak arányszámai (pl. nemek, státusz) nagy mértékű eltérést mutatnak a teljes magyar közösségi oldal felhasználóinak hasonló adataihoz képest. Ez egyébként semmit nem von le a felmérés értékéből, csak éppen nem lehet az eredményekből – hivatalosan – általánosítani vagy a magyar fészbukosokra nézve hivatalos következtetéseket levonni.

Egyébként azt, hogy lehet-e általánosítani, vagy sem, a teljes elemzés elolvasása után, mindenki saját maga majd hamarosan el tudja dönteni. Meggyőződésem, hogy nagyon sok olvasó fog majd nemcsak ismerőseire, hanem önmagára is ráismerni. Sőt az elemzésnek része lesz még egy bárki által kinyomtatható “LIKE-meghatározó” kisokos is, melynek segítségével minden olvasó eldöntheti, hogy saját tapasztalata alapján, vajon a felmérés eredményei reprezentatívok-e számára vagy sem.

A mintára még kicsit visszakanyarodva érdemes a kérdőívet kitöltött emberek, azaz a minta számát is helyre tenni, mert első olvasatra a 229 nem tűnik valami soknak. (Legalábbis azoknak, akik még nem próbálkoztak online közvélemény-kutatással.) Nos, 229 valóban nem nagy szám, sőt még én is ezen az állásponton voltam egész addig, amíg a kutatáshoz hozzá nem fogtam. Az elején magabiztosan ötszáz feletti mintát vártam egy-két hét alatt, mert úgy gondoltam, hogy egy rövid, azaz hamar kitölthető kérdőívet, ilyen témában minden FB ismerősöm azonnal kitölt majd, ha kiteszem a hírfolyamomba. Csalódtam, de mint később kiderült, nem utoljára.

Első nekifutásra még 70 válasz sem érkezett a 256 ismerősömtől. Ezt követően fizetett hirdetéssel – kétszer – is próbálkoztam a Facebookon. A két alkalommal a felmérésben való lehetőség több mint negyvenezer magyar Facebook felhasználó hírfolyamában jelent meg. Másodjára még nyereményjátékot is indítottam, abban bízva, hogy az emberek egy részénél ez motiváló erejű lesz. Nem lett az. Ugyan lassan növekedett a kitöltött kérdőívek száma, de még mindig csak százötvennél jártam egy hónap elteltével. Végső elkeseredésemben elhatároztam, hogy sértődés ide vagy oda, de ismerőseim nagy részét, mint egy modern porszívó ügynök vagy multi-level marketinges, személyesen (értsd Facebook üzenet vagy messenger segítségével), keresem és kérem meg őket arra, hogy segítsenek. Ez bizonyult a leghatékonyabb módszernek, és így pár hét leforgása alatt már összejött a kétszáz feletti minta. Ugyan várhattam volna még, és biztos összegyűlt volna 50-60 új válasz, de hogy a minta 229, vagy tegyük fel 279, az már a felmérés kimenetelét egyáltalán nem befolyásolta volna. Arra pedig esély sem volt, hogy sokkal több választ nyerjek rövid időn belül, ezért a felmérést 229 válasznál lezártam. A jó hír az volt, hogy nem vesztettem el egy választ sem, mert mind a 229 kérdőív értékelhető volt.

A felmérésben szereplő elektronikus kérdőívben feltett 13 kérdést saját magam terveztem a következő szempontok szerint. Egy korábbi mini-felmérés tapasztalataiból okulva, igyekeztem a kérdések számát minimalizálni. A cél az volt, hogy röpke 2-3 perc alatt kitölthető legyen és az abszolút fontos Facebookkal illetve LIKE-gombbal kapcsolatos attitűd jellegű kérdéseken túl csak minimális demográfiai információkat kérjek a felhasználóktól, mert különben nagy volt az esély, hogy egy hosszú, vagy komplex kérdőív esetén az emberek hamar félbehagyják annak kitöltését. A 13 kérdésből csupán kettő, úgynevezett nyílt végű kérdésben kértem a felhasználókat, hogy osszák meg gondolataikat saját maguk megfogalmazásában. Ez a kettő kérdés választható volt, azaz nem volt kötelező azokat kitölteni.

A kérdőívben azonban az egyszeri feleletválasztós kérdések domináltak, azaz a kitöltőknek csak egy választ kellett beikszelniük az előre megadott válaszlehetőségek közül. Ahogy ezt majd később bővebben kifejtem, három LIKE-használattal kapcsolatos kérdésnél tudatosan – úgy is mondhatnám rafkósan – engedtem, hogy kettő vagy három lehetőséget is kiválaszthassanak, mert úgy gondoltam, hogy az emberek nagy része nem fogja, vagy nem meri majd bevallani az igazi okot abban az esetben, ha csak egyet választhat főleg akkor, amikor a lehetőségek között ott van egy olyan opció is, hogy

“Csak akkor „like”-olok, ha tényleg tetszik egy bejegyzés függetlenül bármilyen egyéb indíttatástól vagy rokoni/baráti kapcsolattól”

Nem állítom, hogy hazudnának az emberek, de ha csak egyet lehetett volna választani, akkor nagy valószínűség szerint mindenki ezt választotta volna. Még így is a döntő többség ezt ikszelte be, de érdekes válaszkombinációk alakultak ki azoknál, akik éltek a lehetőséggel és két vagy három választ is bejelöltek. Azaz megérte a “rafinéria”. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább lássuk a kérdéseket itt, az írás első részének végén.

Előtte még annyit, hogy a kérdőívet ugyanarról a gépről csak egyszer lehetett kitölteni és bár biztos előfordult, hogy 1-2 ember két gépről is adott le kérdőívet, ezek száma elenyésző lehetett. Végül, mint minden kutatásnál, fontos megjegyezni a hiányosságokat és limitációkat. A kutatás talán egyetlen igazi limitációja, hogy nem volt módomban a kérdésekre adott válaszokat véletlenszerűen “forgatni”, mivel egy viszonylag egyszerű számítógépes programon alapuló kérdőívet használtam. Magyarul, minden válaszlehetőség sorrendje, minden ember számára megegyezett. Majd az eredmények fényében látszik meg ennek a hiányosságnak a hatása, ugyanis vannak emberek, akik az esetek többségében mindig a legelső opciót preferálják, mert – általában – gyorsan le akarják tudni a kérdőívet. Nos, akkor lássuk végül a kérdéseket, melyek három csoportba oszthatók.

Kérdőív

Életkor?
20 évnél fiatalabb
20-30 év között
30-40 év között
40-50 év között
50-60 év között
60 évnél idősebb

Nem?

Férfi

Családi állapot?
Egyedülálló
Házas- vagy élettársi viszonyban
Egyéb

Állandó lakhely?
Magyarország
Külföld

Státusz?
Dolgozó vagy vállalkozó
Tanuló
Nyugdíjas
Munkanélküli
Főállású szülő – Háztartásbeli
Egyéb

Milyen gyakran használja a Facebookot magán célra?
Sűrűn, olykor óránként is megnézem a Facebookot
Naponta többször is ránézek a Facebookra
Naponta csak egyszer nézek rá a Facebookra
Ritkán, hetente egy-két alkalommal nézek rá a Facebookra
Nem, vagy szinte alig (havonta egyszer-kétszer) használom a Facebookot

Milyen számítógépről jelentkezik be a Facebookra?
Csak asztali gépről
Csak mobil készülékről (például okostelefon, tablet)
Asztali gépről és mobil készülékről is

Mivel töltötte korábban azt az időt, amit most a Facebookon tölt? (Gondoljon vissza arra az időre, amikor még nem volt Facebook felhasználó! Válasszon az alábbi válaszok közül. Maximum 3 válasz jelölése engedélyezett)
Többet “szörföztem” az interneten
Tényleg mit is csináltam? Fogalmam sincs
Többet olvastam
Több időt töltöttem ismerőseimmel/barátaimmal/rokonaimmal
Többet sportoltam vagy több időt töltöttem a szabadban
Szinte ugyanezt csináltam, csak akkor iWiW-eztem
Ahogy korábban már említettem, ritkán Facebookozok, így nem igazán jelent változást az, hogy FB felhasználó lettem
Egyéb időtöltés

Ha holnaptól egy éven keresztül nem lenne Facebook mit csinálna helyette? (Erre a kérdésre nem kötelező válaszolnia, de értékelnénk, ha írna egy pár sort)

Mit gondol mit vesztene Ön ha – valamilyen oknál fogva – nem lenne Facebook vagy más hasonló közösségi oldal? (Erre a kérdésre nem kötelező válaszolnia, de értékelnénk, ha írna egy pár sort)

Milyen gyakran használja a “Tetszik” (Like) gombot a hírvonalában megjelenő barátai vagy ismerősei bejegyzéseinél?
Gyakran „like”-olom barátaim/ismerőseim bejegyzéseit
Ritkán fordul elő, hogy „like”-olom barátaim/ismerőseim bejegyzéseit a Facebookon
Szinte minden barátom/ismerősöm bejegyzéseit “like”-olom
Nem szoktam és nem is tervezek „like”-olni a Facebookon

Milyen indíttatásból használja a “Tetszik” (like) gombot a hírvonalában megjelenő barátai vagy ismerősei bejegyzéseinél? (Válasszon az alábbi válaszok közül. Maximum 2 válasz jelölése engedélyezett)
Csak akkor „like”-olok, ha tényleg tetszik egy bejegyzés függetlenül bármilyen egyéb indíttatástól vagy rokoni/baráti kapcsolattól
„Like”-olok egy-két bejegyzést, hadd örüljön neki az illető bárki is legyen az
Rokon vagy közeli ismerőseim bejegyzéseit általában illik vagy muszáj „like”-olnom
Ahogy, korábban válaszoltam, én nem szoktam „like”-olni barátaim vagy ismerőseim bejegyzéseit
Egyéb indíttatás: …

Milyen következményekkel járna Ön szerint, ha egy éven keresztül – valamilyen Öntől független oknál fogva – nem „like”-olhatna semmilyen bejegyzést? (Válasszon az alábbi válaszok közül. Maximum 3 válasz jelölése engedélyezett)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                – Valószínűleg nem történne semmi különös és rokonaim, barátaim ismerőseim sem vennék zokon, ha nem lájkolnám bejegyzéseiket
Akkor rokonaim/barátaim/ismerőseim egy része sem „like”-olná az én bejegyzéseimet
Akkor egyik ismerősöm sem „like”-olná az én bejegyzéseimet
Akkor rokonaim/barátaim/ismerőseim többsége sem „like”-olná az én bejegyzéseimet
Ahogy korábban már említettem, én nem szoktam lájkolni barátom-ismerőseim bejegyzéseit, így nem történne semmi különös.
Akkor valószínűleg idővel “unfriend”-elne (megszüntetné a Facebook baráti kapcsolatot) a rokonaim/barátaim/ismerőseim egy része
Akkor valószínűleg idővel “unfriend”-elne (megszüntetné a Facebook baráti kapcsolatot) a rokonaim/barátaim/ismerőseim többsége
Egyéb következmény: ….

Ezzel ennek a résznek vége. A következőben mutatom be a kérdésekre adott válaszok összesített eredményeit és azok elemzésébe is belekezdek. A harmadik és negyedik részben egy teljesen más szemszögből és rendhagyó módszerrel elemzem majd a kutatás eredményeit, ugyanis statisztikai segédlettel 5 kérdésre adott válaszok adatait felhasználva, sikerült klasztereket, azaz hasonlóan cselekvő vagy gondolkodó szegmenseket is kihozni és ezekről fényképszerű leírást és jellemrajzot is készíteni. És végül az ötödik részben egy – a klaszterező módszer eredményeire épülő – úgynevezett “LIKE-motivációt” meghatározó kisokost, amolyan puskát is sikerült készítenem. Ez utóbbi segítségével, bárki bármikor pár másodpercen belül ki tudja deríteni, hogy ha egy posztot egy ismerős belájkolt, azt – nagy valószínűség szerint – miért tette, vagy legalábbis a lájkoló melyik szegmensbe sorolható.

A folytatáshoz klikkelj ide.

U.I.

Ha nem vagy rajta a Facebookon, vagy úgy érzed, hogy ciki lájkolni a blog Facebook oldalát van más módszer is követni a blogot. Alul, az írás alatt egy (ál)név és egy email megadásával pár másodperc alatt feliratkozhatsz, és így értesítést is kapsz majd az új bejegyzésekről, többek között a fent említett további részekről.

 

Hozzászólások

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>