To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (2.rész)

Folytatás, az előző részhez kattints ide

Lássuk akkor a felmérés kérdéseire adott válaszok összesített eredményeit. A könnyebb áttekinthetőség érdekében, három tetszetős infografikát és két szófelhőt is készítettem, melyek remélhetőleg nemcsak, hogy jól kiegészítik, feldobják, de még követhetőbbé is teszik majd a helyenként száraz szöveges elemzést.

Szociodemográfiai adatok

Először tekintsük át a válaszadók szociodemográfiai jellemzőit, hogy mindenki egyszerűen el tudja helyezni a mintát a saját Facebook ismerőseihez, vagy esetleg a magyar FB felhasználók demográfiai adataihoz viszonyítva.

facebook_valaszok_nagy_1

A lakóhelyt illetően a magyarországi válaszadók döntő többségben (89.5%) voltak a külföldön élőkkel szemben. Bár a többi adathoz képest a nők (62%) és a házas-, vagy élettársi viszonyban élők (57%) arányszámai voltak a legközelebb a magyarországi Facebook felhasználók hasonló adataihoz (62% vs. 52% valamint 57% vs. 41%), ezek még így sem tekinthetőek reprezentatívnak. Az életkor tekintetében viszonylag egyenletes eloszlású mintáról beszélhetünk (lásd részleteket az első infografikán), ahol a 20-30 évesek alkották a legnagyobb csoportot (31%) és a 20 évnél fiatalabbak a legkisebbet (5%). Itt már sokkal nagyobb eltérések mutatkoztak a hazai FB felhasználók életkori megoszlásához képest. Bár nem ugyanazokat az életkori sávokat használtam, világosan látszik, hogy az én felmérésemben a 20 éveseknél fiatalabb júzerek lényegesen alulreprezentáltak. (5% vs. 25%)

A legtöbb válasz (59%), a magukat dolgozóknak vagy vállalkozóknak vallóktól érkezett, bár akadt kérdőív más státuszú válaszadótól is, köztük tanulóktól, nyugdíjasoktól, munkanélküliektől és háztartásbeliektől is, közel egyenlő arányban.

Facebook használattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok eredményei

Használat gyakorisága

A Facebookot a felmérésben résztvevők közel fele naponta többször használja, negyede ennél még gyakrabban is, olykor óránként. Ehhez a viszonylag – számomra egyébként nem meglepően – gyakori használathoz valószínűleg az is hozzájárul, hogy – az adatok szerint – minden öt felhasználóból 4 már mobilról is hozzáfér a FB-hoz. Sőt, kétharmaduk rendelkezik asztali és mobilhozzáféréssel is. (Meggyőződésem egyébként, hogy ez az arány pár éve még az 50%-ot sem érte el.) Az én olvasatomban, ez a már-már napi huszonnégy órás hozzáférési lehetőség adta gyakori használat megint csak azt bizonyítja, hogy a FB igenis a mindennapi életünk részévé vált, ha szeretjük, ha nem. Legalábbis  a felhasználók több mint fele naponta többször, akár óránként is ránéz és használja… Hogy mire, és hogyan arról majd kicsit később.

facebook_valaszok_nagy_2

Élet a Facebook előtt

Arra a kérdésre, hogy ki mit csinált mielőtt a közösségi oldalhoz csatlakozott volna, – a második infografikára pillantva – könnyen leolvashatjuk a válaszok sokszínűségét. Nagyon vegyes a kép, de valószínűleg ehhez az is hozzájárult, hogy itt már több választ is be lehetett jelölni. Csak a három legnépszerűbb választ emelem itt ki, melyek a “szörföztem” (31%), a “tényleg mit is? nem is tudom” (23%), és a “többet olvastam” (20%) voltak. Érdekes adalék, hogy a felhasználók 10%-a az iWiW-ről nyergelt át a FB-ra.

Az pedig kifejezetten elgondolkodtató, hogy a FB mára már nemcsak az otthon elvégezhető cselekvések, hanem a válaszadók negyedénél még a sport, a szabadidős tevékenység és az ismerősökkel való együttlét alternatívájává is vált. Számomra ez utóbbi két adat megint csak azt mutatja, hogy a kék f betű ez alatt a pár év alatt hihetetlenül gyorsan vált életünk szerves részévé, és ezzel csak akkor szembesülünk igazán, amikor vesszük az időt és ezen a kérdésen végre el is gondolkodunk.

Ha nem lenne Facebook

A következő ezúttal nyílt végű kérdés arra próbált választ találni, hogy vajon mit csinálna a Facebookozás helyett a magyar felhasználó akkor, ha holnaptól történetesen mondjuk egy éven keresztül az megszűnne. Tudom, még belegondolni is rossz ebbe a vészhelyzetbe:). A viccet félretéve, fontos megjegyezni, hogy erre a kérdésre nem volt kötelező válaszolni. Ennek ellenére, meglepetésemre rengeteg válasz érkezett, melyeket átszerkesztve, a töltelékszavak kiszűrésével, s a hasonló kifejezések egybeolvasztásából, egy úgynevezett szófelhőt hoztam létre, mellyel könnyen kivehető a leggyakrabban használt válaszok és kifejezések. Ugyanis minél többen említettek egy szót, annál nagyobb betűméretben emelte ki a népszerű választ a szófelhőt készítő program.

Ha nem lenne FB wordcloud

Az első szófelhőre tekintve világosan kiolvasható, hogy a válaszadók többsége vagy többet olvasna, szörfözne, vagy sportolna helyette. Ezeket követte egy sor másik alternatív tevékenység, mely egyben arra is segített rávilágítani, hogy a mintában szereplő emberek, hogy és mire is használják a közösségi oldalt. Például, számos válaszadó jelezte a más jellegű kommunikációra (telefonálás, beszélgetés, skype) való átváltás szükségességét erre, az egyébként valószínűtlen “vészhelyzetre”. Ezeket követte megannyi inkább csak egyéni hobbi kategóriába sorolható cselekvés, mint például rajzolás, rejtvény fejtés, nyelv tanulás, stb. Lássunk itt azért egy-két érdekes választ, szó szerint idézve azokat:

nagyon hiányozna, hogy nem látnám, hogy élnek, milyen képet festenek magukról kifelé a barátaim/ismerőseim
Sajnálnám. Így tartom a családdal és barátaimmal a kapcsolatot, valamint vásárolok is rajta keresztül nem egyszer.
Keresnék és regisztrálnék más közösségi oldalon, mert nekem az internet fontos kapcsolattartás céljából mind ismerőseimmel mind a rokonaimmal.
Meditálnék reggel, napközben online olvasnék el cikkeket, amik érdekelnek és több e-mailt kellene írogatnom az egyes személyeknek, akikről tudni szeretném, hogy mi van velük… de ennyi embernek nem tudnék írogatni rendszeresen
Hálát adnék
Nem tudom, valamit biztosan kitalálnék. Lehet hogy újra iWiW felhasználó lennék, mert sok vidéki ismerőssel máshogy nem igazán tudnám tartani a kapcsolatot.
Örülnék, mert már szinte csak lájkgyűjtő átverős oldalakkal van tele. Kezdek alternatív megoldást használni kapcsolattartásra. Pl Vibert…
Csatlakoznék a világméretű tüntetéshez, de csak az otthoni fotelből .
Nem esnék pánikba. Ez is egy szükségtelen rossz szokás. Már többször gondoltam rá, hogy törlöm magam a Facebookról, mert kapcsolattartásra bármilyen levelező program megfelel (vagy skype, viber).
nem tudom barátaimmal csak itt tartom a kapcsolatot meg a családtagokkal
Megütne a guta
Naplót írnék erről az időről és vennék pár újságot!

Amit vesztenénk, ha nem lenne Facebook

A Facebook használatával kapcsolatos utolsó kérdés is nyílt végű volt. Tovább víve az előző kérdést, ezúttal arra voltam kíváncsi, hogy a felhasználók mit vesztenének akkor, ha – valamilyen oknál fogva – nem lenne Facebook, vagy más hasonló közösségi oldal. Megint csak nem volt kötelező válaszolni, és megint csak sok, sőt nagyon sok – érdekes válasz érkezett, melyeket megint egy szófelhőbe gyűjtöttem. És ismét kiemelek egy-két jellemző vagy egyedi választ is, amiből rengeteg dologra lehet következtetni. Az elküldött vélemények egyúttal sokkal jobb betekintést adtak arra nézve, hogy mit is jelent manapság a FB maguknak a felhasználóknak. Mi több, eddig talán csak inkább sejtett trendek, motivációk is napvilágot láttak a válaszokban. Szemezzünk akkor a válaszokból megint egy kicsit:

Mit vesztene wordcloud

Pár derűs percet, amit a családom és a barátaim fotóinak nézegetésével töltöttem el, valamint valószínű nem keresnék rá gyakran azokra a cikkekre és blogokra amiket a FB barátaim tesznek közzé. Ezekkel picit “informáltabb” vagyok.
Külföldön élő rokonaimmal/barátaimmal talán nehezebb lenne a kapcsolattartás. Így szavak nélkül is tudni lehet, mi történik velük. Nem feltétlenül beszélünk mindennap, de látom, a számukra fontos eseményeket…lelkiállapotukat. :D
ilyen kukkolásnak érzem, amit a FB-n csinálok, lehet, hogy boldogabb lennék, mert az összehasonlítás más életével sokszor okoz nekem kellemetlen perceket (boldogabb, mint én, vékonyabb, mint én, érdekesebb az élete, stb.)
Pénzt a magasabb telefonköltségek miatt.
A hírek később jutnának el!
Aktualitást
Sok nyereményjátékot, és jó csoportokat.
Olyanokkal is van nemi “életjel” jellegű kapcsolatom, akikről mar régen nem tudtam semmit. De amikor összefutunk, a FB-nek köszönhetően nincsenek kínos pillanatok, hogy vajon mit mondhatnék neki ennyi idő után. FB összeköt nagy távolságokon keresztül is, ami egy külföldön élőnek fontos. A barátaim is több helyen élnek a világban. Nekünk kell szelektívnek lenni abban, h mit “like”-olunk és mit olvasunk el.
Később tudnék meg dolgokat. Szerintem manapság már minden ott zajlik, onnan tudsz meg mindent leghamarabb, ha valamilyen esemény lesz, valaki (aki régebbi barát vagy ismerős) megházasodik, gyereke születik stb. A tanulmányomat is nagyban segíti, hogy szinte bármikor bárki tud nekem anyagot küldeni az egyetemen, aki benne van az évfolyamos csoportba, illetve segítséget is kapok, ha tanácstalan vagyok melyik tárgy lehet a nehezebb. Tehát mondhatni információt vesztenék.
Nekem egyetlen kapcsolatom a barátaimmal, ismerőseimmel itt van. Nagyon magányos lennék.
Távoli barátaimról a híreket és néha beszélgetéseket. Osztálytalálkozót is nehezebb lenne szervezni
Nem vesztenék, hanem nyernék! Méghozzá időt!!! :)))
Nagyon sokat használtam a facebookot főiskolai tanulmányaim elősegítésére, facebook csoportokon tájékozódtunk, tételeket cseréltünk, információkat osztottunk meg egymással. A sportomat, hobbimat is itt egyeztetem a csapattársaimmal, hogy ki mikor ér rá edzeni. Ezeket rossz lenne elveszíteni, és közösségi oldalak nélkül telefonon kéne ezeket a dolgokat megbeszélni, ami nagyban megnehezítené a szervezést.
Nem tudnék összehozni 95%-os megjelenéssel 30 éves osztálytalálkozót, nem tudnám tartani ilyen minőségben (fotókkal, vélemény nyilvánításokkal) a kapcsolatot értékes emberekkel… ezt a kérdőívet sem tölteném ki…
Későn “szippantott” be a közösségi oldalak világa. Elveim ellenére azért nyitottam ebbe az irányba, mert barátaim már szinte csak ilyen formában leveleznek, szerveznek programokat, stb.

Számomra roppant érdekes, hogy a korábbi nyílt végű kérdéssel ellentétben itt lényegesen több válasz érkezett, és itt a válaszadók – talán jobban átgondolva ezt a furcsa szituációt, ami a kérdésben megfogalmazódott – viszonylag egybehangzó véleményeket fejtettek ki, melyeknek döntő többségét a következő 5 nagyobb kategóriába lehet sorolni:

  1. Lassúbb, nehezebb kommunikációt (25%)
  2. Információt (24%)
  3. Semmi fontosat (21%)
  4. Kapcsolatokat, kapcsolattartást (19%)
  5. Szórakozást (5%)

Arról, hogy ki melyik következményt említette gyakrabban a válaszadók közül, arról majd a következő részben a szegmensek kialakításánál értekezek bővebben. Addig viszont, a fenti válaszokból és kategóriákból azért érdemes azon eltöprengeni egy rövid ideig, hogy vajon a Faceboook tényleg olyan rossz dolog-e, mint ahogy egyesek azt beállítják. Nem védem a Facebookot, és azt sem állítom, hogy a közösségi oldal felér egy terápiával, de azt igen, hogy a Facebook bizonyos embereknek (és erről megint részletesen majd később) igenis nagyon sokat jelent. Sőt, ahogy ezt az egyes idézetekből is olvashattuk, vannak akiknek ez az egyetlen lehetőség rokonaikkal, sőt még a barátaikkal való kapcsolattartásra is.

A korábban már említett nagy mértékű mobil-alkalmazás ismeretében, azon sem kell meglepődnünk, hogy a válaszadók negyede már napi kommunikációjának jelentős részét is ezen keresztül hajtja végre. A messenger és a csoportok (groups)  nevű funkciók által adott lehetőségek teljesen új és hatékony lehetőségeket tártak fel bizonyos felhasználói rétegeknek. Nem véletlen, hogy a Facebook ebben az évben külön applikációkat is hozott létre mind a csoportokra, mind pedig a messengerre. Sőt, ami még elgondolkodtatóbb, hogy a Facebook idén egy nagy kampányba is belekezdett, hogy népszerűsítse a messenger funkciót, természetesen más kommunikációs opciók (pl. SMS vagy Snapchat) terhére. A reklámklipet itt lehet megtekinteni. Érdemes megfigyelni, hogy a spot milyen társadalmi rétegeknek szól és milyen üzenetekkel és szóhasználattal. (“Say love you better. Say anything better”). Nem mellékes információ az sem, hogy ez volt a Facebook történetének csupán második reklámkampánya. Nem véletlen tehát a téma és az irány, amit ez a kutatás is megerősít, de erről megint csak később egy másik szemszögből.

Végül érdemes még szót ejteni arról is, hogy a felhasználók közel negyede a FB-ot már elsődleges hírforrásnak, amolyan hírgyűjtőnek is használja. Hasonlóan hozzám, egyesek belájkolva bizonyos hírportálok hivatalos FB oldalát, már nem magán a hírportál honlapján (pl. index.hu vagy HVG.hu) értesülnek a hírekről, hanem Facebookjuk hírfolyamain. Vannak olyanok, akiknek ez hatékonyságot jelent, ugyanis így nem kell több helyre kattintani. Elég csak legörgetni a hírfolyamot, és ha érdekes híreket látunk, akkor egy kattintással már olvashatjuk is azt, azaz egy helyen látunk minden hírt, sőt még az ismerőseink híreit is. Ez a hatékonyság, főleg a mobil felhasználók számára válik fontos szemponttá, ugyanis ők azok, akik sokszor idő hiányában gyorsan szeretnének megtudni mindent és lehetőleg egy helyen. Megint csak nem véletlen tehát, hogy a Facebook hírfolyam-algoritmusa a mobil felületre teljesen más, mint az asztali verzióra irt változat. Biztos mindenki észrevette már a különbséget. Ha nem, akkor érdemes egy okostelefont az asztali számítógép FB hírfolyamával összevetni. A fő különbség, hogy a mobil verzión több a hivatalos és azon belül is a média oldalak hírei, feltéve ha előfizettünk (azaz lájkoltuk az oldalakat) rájuk.

A Tetszik funkció használatával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok eredményei

Térjünk akkor rá a felmérés eredeti céljára, azaz a LIKE funkció használatának jobb megértésére. Ez az a terület, amit eddig – nagy valószínűség szerint – senki nem kutatott még, így nehéz ezeket az eredményeket önmagukban, azaz valami összehasonlító (baseline) adat hiányában értelmezni. Éppen ezért volt szükség a szociodemográfiai és FB használattal kapcsolatos kérdésekre a felmérésben. No meg azért is, mert egy érdekes adatelemzési módszer segítségével a kérdésekre adott válaszok összegyúrásával, csodaszép fényképszerű egyének jelennek majd meg szemeink előtt az egyszerű százalékokon túl. Ezáltal kiváló betekintést nyerhetünk nem csak a használat gyakoriságára és a motivációra, hanem az egyén Facebookhoz való hozzáállására is.

facebook_valaszok_nagy_3

LIKE használat gyakorisága

Lássuk akkor a gyakoriságra adott válaszok eredményeit először. Az utolsó infografikán az eredményeket jól lehet követni, így inkább csak apró kiegészítéseket tennék hozzá a számokhoz. Számomra meglepő volt látni a két nagy “like-gyakoriság” tábort. (Gyakori használók: 55%, ritkán: 38%). A megosztottságnak, talán az is lehet az oka, hogy– a többi lájkhasználattal kapcsolatos kérdésekkel ellentétben – itt a válaszadóknak csak egy lehetőséget engedélyeztem. Pont ezért érdekes az is, hogy ennek ellenére azért akadtak “bátrak” és „büszkék” is, akik szembementek ezekkel a két standard válasszal szemben és mertek máshogy ikszelni..

LIKE gomb nyomásának indítéka

A kutatás a következő kérdésnél kezdett igazán érdekes lenni, mert itt szerettem volna megtudni, hogy vajon milyen motiváció vezérli az embereket a LIKE gomb megnyomására. Mivel nem találtam hasonló jellegű kutatást, ezért jól át kellett gondolnom, hogy miképpen teszem fel a kérdést és adom meg a válaszok lehetőségeit. Ennek érdekében néhány ismerősömmel, FB felhasználóval alapos, un. kvalitatív előkutatást kezdeményeztem, melynek eredményeképpen négy különböző indokot találtam. A felmérésben lévő válaszokat pedig értelemszerűen ezek szerint alakítottam ki és építettem be a felmérésbe. Biztos lett volna még egyéb más indok is, de a legtöbb interjúban ez a négy dominált. Mivel azért sejtettem, hogy más indíttatás is létezik, kreáltam egy “egyéb” kategóriát, melynél a válaszadó kifejthette egyéni motivációját részletesebben is. Érdekes módon csak 4 százalék élt ezzel a lehetőséggel. Lássunk akkor egy-két ilyen egyéb kategóriás választ mielőtt egy kicsit belemennénk az adatok elemzésébe:

ha valakitől több posztot szeretnék látni a hírfolyamban
hogyha biztos szeretnék benne lenni, hogy a bizonyos személynek eszébe jutok, legyen az barát, aki elfelejtett válaszolni az utolsó üzenetre, vagy külföldi ismerős, akivel valószínűleg sosem találkozok többet, de nem akarok teljesen eltűnni a (virtuális) világából
hogy ha az én bejegyzésemre valaki válaszolt, like-olom, hogy lássák, hogy láttam.
ha azt gondolom fontos mondanivalója van az adott bejegyzésnek
Tényleg tetszik a csaj!! :)

A legutolsó humoros választ leszámítva, ezek a motivációk megint csak jól rávilágítanak arra, hogy mennyire nem értjük e funkció használatát a személyes posztok tekintetében. Azt tudtuk, vagy sejtettük, hogy sokan élnek a Kölcsön-lájkkal, (ha te is engem, akkor én is téged), a vettem, köszi-lájlkkal (általában azonban kommenteknél használatos), sőt néhányan még saját maguk személyes posztjait is lájkolják (ön-lájk), de azt nem sejtettem, hogy valaki tudatosan azért lájkol, hogy több posztot lásson valakitől a hírfolyamában. De ugyanennyire érdekes az „itt vagyok, nem tűntem el lájk” indok is. Tudom vannak még ezen kívül is más lájk-ösztönzők (pl. felkért lájk, nyereményre jogosító lájk, stb.), de ezek a motivációk jobbára hivatalos oldalakra érvényesek, nem pedig személyes posztokra.

Visszatérve magára a kérdéshez, rendkívül fontos kiemelni, hogy itt már 2 választ is meg lehetett adni. És itt jön be az a kis csavar vagy rafinéria, amit az első részben már említettem, ugyanis biztos voltam benne, hogy ha egy olyan válaszlehetőséget adok, mint a “Csak akkor „like”-olok, ha tényleg tetszik egy bejegyzés függetlenül bármilyen egyéb indíttatástól vagy rokoni/baráti kapcsolattól“, akkor az emberek döntő többsége csak és csakis ezt a választ fogja beikszelni. Ezt ugyan nem sikerült teljes mértékben elkerülnöm (86%), de azáltal, hogy adtam lehetőséget több válasz bejelölésére, egyes “őszintébb” emberek, mertek egy nem biztonságos választ is adni. A rafinéria, ha pianóban is, de azért működött, mert azok körében, akik két választ jelöltek be, érdekes módon a következő válaszkombinációk domináltak.

  1. Csak akkor „like”-olok, ha tényleg tetszik + „Like”-olok egy-két bejegyzést, hadd örüljön neki az illető
  2. Csak akkor „like”-olok, ha tényleg tetszik + Rokon vagy közeli ismerőseim bejegyzéseit általában illik vagy muszáj

A nem lájkolás következményei?

És akkor végül lássuk milyen válaszokat adtak a felhasználók arra kérdésre, ha valamilyen tőlük független oknál fogva nem lájkolhatnának egy éven keresztül. Emlékeztetőül, itt már három lehetőséget is lehetett beikszelni, mert itt úgy gondoltam többféle következmény is létezhet és valószínűleg a válaszadók élnek is majd ezzel a lehetőséggel. Meglepetésemre, az összesített adatok eredményeit véve úgy tűnik, hogy a felmérésben résztvevőknek csupán egy töredéke, közel 10 százaléka jelölt be legalább két választ. Ha itt nem is, az írás későbbi részeiben lévő klaszter-elemzésből majd azért kicsit közelebb jutunk ahhoz is, hogy melyik szegmens használta jobban ki ezt a lehetőséget, és melyik kevésbé.

Addig is, három beszédes adat. Az első, hogy a kombinált válaszok tekintetében a leggyakrabban használt párosítás az “Akkor ismerőseim egy része sem „like”-olná az én bejegyzéseimet” és a “Valószínűleg nem történne semmi különös” volt. A második ezzel összefügg, ugyanis azok közül a 21 válaszadó közül, aki az “Akkor ismerőseim egy része sem „like”-olná az én bejegyzéseimet” választ jelölte, azok többsége nem kombinációban, hanem egyedül ezt a választ ikszelte be. Hogy ez az őszinteség jele, azt nem tudom, de valószinű, egyeseknél igen. Az őszinteségnél maradva, érdekes, hogy 17 júzer önmagában is választott két másik opciót, nevezetesen az “Akkor ismerőseim többsége sem „like”-olná az én bejegyzéseimet” és az “Akkor egyik ismerősöm sem „like”-olná az én bejegyzéseimet”.

Ezzel végére is értünk a kérdésekre adott válaszok eredményeinek áttekintésére és bár sokat megtudtunk arról, hogy mit gondolnak általában a magyar felhasználók a Facebookról és a LIKE gomba használatáról, egy sor dolgot azonban még mindig sűrű homály fed. Nem tudjuk, hogy kik azok, akik “őszintébben” válaszoltak, de azt sem, hogy vajon van-e különbség két hasonlóan válaszoló felhasználó gondolkodásmódja vagy motivációja között. És azt is jó lenne megtudni, hogy mely felhasználók használják sűrűbben és melyek ritkábban a LIKE gombot. És végül, én speciel még arra is kíváncsi vagyok, hogy vajon meg lehet-e jósolni a lájkoló felhasználó motivációját ezen adatok birtokában.

Nos, ezekről, a következő részekben lesz szó.

A folytatáshoz klikkelj ide.

U.I.

Ha nem vagy rajta a Facebookon, vagy úgy érzed, hogy ciki lájkolni a blog Facebook oldalát van más módszer is követni a blogot. Alul, az írás alatt egy (ál)név és egy email megadásával pár másodperc alatt feliratkozhatsz, és így értesítést is kapsz majd az új bejegyzésekről, többek között a fent említett további részekről.

 

Visszakövetések

  1. […] Erre a második ínforgrafikán feltüntetett idézetekből nyerünk kiváló betekintést. Kiderül ugyanis, hogy a Facebooknak van sok nagyon praktikus oldala (is). Egyrészt nem kerül pénzbe, ami főleg tanulóknál fontos szempont. Másrészt könnyen lehet – elsősorban – csoportokban (groups) és üzenetekben (messenger) kommunikálni és információt cserélni rajta. Nincs szükség email-címekre sem. Amint létrejött egy csoport, azon belül egyetlen kattintással el lehet érni annak összes tagját, és ezt a praktikus idő- és pénzkímélő előnyt ez a pörgős fiatal generáció ki is használja. Annál is inkább, mert jelen pillanatban nem lézezik egy olyan másik alternatív közösségi oldal, ahol ennyien – másképpen fogalmazva mindenki, aki nekik számít – lennének. (És itt már talán az is igazolást nyer, hogy miért kezdett a Facebook kampányba a messenger funkció használatának népszerűsítésére éppen ezt a korosztályt megcélozva, ahogy ezt a második részben fejtegettem.) […]

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>