To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (3.rész)

 Folytatás, az előző részhez kattints ide

Az előző részben áttekintettük az egyes kérdésekre adott válaszok összesített eredményeit, ebben a részben pedig eggyel mélyebbre próbálunk ásni, hogy a válaszok mögött lévő esetleges összefüggéseket is megismerhessük. Tehát itt a cél az, hogy végre kiderítsük, ki miért, milyen gyakran és hogyan használja a Facebookot valamint a LIKE gombot.

facebook_szegmensek_nagy

Módszertan

Ennek kiderítésére egy, a statisztikában bevett módszert, a klaszteranalízist alkalmaztam. Míg magáról a klaszteranalízisről bővebben ezen a linken olvashatsz, az egyszerűség kedvéért, itt elég csak annyit megjegyezni, hogy ez az a módszer, melynek segítségével ki lehet deríteni, hogy egy adathalmaz szerteágazó adatai vajon csoportosíthatóak-e valamilyen dimenzió vagy dimenziók mentén. Magyarul, az én felmérésem esetében ezzel a módszerrel meg lehet vizsgálni, hogy a 229 válaszadóból tudunk-e kreálni olyan felhasználó-csoportokat, un. klasztereket, melyek hasonlóan cselekszenek, – jelen esetben hasonló válaszokat adnak – a LIKE és Facebookkal kapcsolatos attitűdök és használati gyakoriság tekintetében. Szerencsére tudtunk.

A csoportosítás során a lájkhasználat gyakorisága és egyes szociodemográfiai változók játszottak szerepet. A megadott input változók segítségével – ahogy az az első infografikáról is jól kivehető – négy klaszter keletkezett. A négy klaszterből három esetében – a demográfiai változók vizsgálata után – gyorsan kirajzolódott, hogy mi a csoport legfontosabb jellemzője.  Egy esetében azonban ez nem volt elsőre egyértelmű, mert a negyedik legkisebb csoport első körben meglehetősen heterogén lett. Néhány válaszadó leválasztásával azonban ebből a csoportból is lehetett alkotni egy – a többi csoporthoz képest kevésbé erős – karakterisztikát.

Az így létrejött négy csoportot a klaszterelemzés elkészítése után összevetettem a kérdőívben szereplő többi FB-kal és LIKE használattal kapcsolatos kérdésekkel. Ennek eredményeképpen minden csoportról kiváló jellemrajzot tudtam készíteni. Ezeket a jellemrajzokat ismertetem és elemzem majd ebben és a következő részben, de előtte tekintsük át a négy szegmenst.

Mind a négy szegmensnek egy-egy, kis arcképet és egy nevet is adtam az alapján, hogy mely lájktípusok és szociodemográfiai adatok jellemzik őket a legjobban. A 4 szegmens pedig a következő:

  1. Nolájk Középkorúak (37%)
  2. Lájkcunami Nagyik (31%)
  3. Lightlájk Fiatalok (20%)
  4. Szoftlájk Otthonülők (12%)

Ezek az elnevezések és arcképek remélhetőleg nemcsak a könnyebb azonosulást, de még az egyes következtetések követhetőségét is megkönnyítik majd. Természetesen azonban ezek a profilok nem jelentik azt, hogy az egyes csoportokba csak olyan nemű vagy korú felhasználók tartozhatnak, melyeket a szöveges és képes címkék jelölnek. Az egyes szegmensek elemzésénél majd kiderül, hogy miért éppen ezeket a neveket és arcképeket választottam, és az is, hogy milyen másokat is választhattam volna.

Nolájk Középkorúak

arc-01

Szociodemográfiai jellemzők

Kezdjük akkor a legnagyobb szegmenssel a Nolájk Középkorúakkal, vagy ahogy majd gyakran fogok rajuk röviden utalni az “NK“. Ugyan a válaszadók 37%-át reprezentálja ez a csoport, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar Facebook felhasználók között is ugyanilyen arányban vannak jelen. Ez az arányszám a felmérési minta függvénye, tehát a valóságban lehet kevesebb és több is belőlük.

facebook_szegmensek_nagy_1

De kik is ezek a Nolájk Középkorúak? A második infografika aljára tekintve hamar kiderül, hogy csak harminc és ötven év közötti dolgozók és vállalkozók adják azt a csoportot. Ez a kettő szociodemográfiai adat a legjellemzőbb és legelkülöníthetőbb ennél a csoportnál. Döntő többségük (76%) kapcsolatban él, viszont a nők és férfiak aránya közel azonos. (Mivel a férfiak voltak matematikailag túlsúlyban, egy férfi arcképét választottam. Gondolom az elnevezést nem kell nagyon magyarázni. Így utólag belegondolva, talán még az aktív jelzőt is lehetett volna itt használni.) Akkor lássuk, hogy használják a NK a Facebookot, mit gondolnak róla és mit csinálnának helyette.

Facebook használat és attitűd

A többi csoporthoz képest ezek a felhasználók használják a legritkábban a Facebookot, ami abból is adódhat, hogy szinte minden ide tartozó válaszadó dolgozik, tehát valószínűleg kevesebb ideje is jut a közösségi oldalra.

facebook_szegmensek_nagy_2

Ennél sokkal érdekesebb az, hogy vajon mire használják ezek az aktív középkorúak a Facebookot. Erre, a három használattal kapcsolatos kérdésre adott válaszok adnak jobb betekintést. Az én olvasatomban, ez a csoport – ha egyáltalán bejelentkezik, akkor – többnyire információszerzésre és kommunikációra használja a közösségi oldalt és a többi csoporthoz képest, számukra jelentene a legkevesebb veszteséget, ha nem lenne FB egy éven keresztül. Ezen adatok birtokában én például nagyon könnyen el tudom képzelni lelki szemeim előtt egy korombeli ismerősömet, amint erre a kérdésre, megrántva vállát a következőt mondja: “Semmit, talán még több időt is nyernék!

Számukra a FB nem egy szórakoztató eszköz, és mindennapi kapcsolatukat sem a közösségi oldal határozza meg. Szerintem ez a csoport a Facebookon (is) többnyire csupán csak beszerzi a világról szóló híreket, és számukra az sem lenne világ vége, ha az egyes hírportálokon is el kellene olvasni azokat. Sőt, nagy valószínűséggel ők azok, akik ezt meg is teszik.

A harmadik infografikán, a Nolájk Középkorúaktól vett idézetek kiváló képet festenek a FB-hoz való hozzáállásukról. Az idézeteket olvasva, szerintem már nem nagyon kell hozzátenni semmit. Inkább érdemes lesz majd később visszaolvasni ezeket, amikor a többi csoport válaszait olvassuk, mert az apró különbségek akkor jönnek majd csak ki igazán.

LIKE használat és attitűd

A fentiekből majd hogy nem természetesnek tűnnek ennek a csoportnak a lájkolási szokásai is. A többi csoporthoz képest ők a “legfukarabbak” a lájkok adásában. (Ritkán 47% és egyáltalán nem 53%.) Ha egyáltalán lájkolnak, akkor annak a posztnak valami nagyon jónak kell lenni számukra. Mivel ez a válaszlehetőség minden csoportnál dominált, ezért itt inkább azt érdemes megnézni, hogy mi volt ennek a csoportnak a második legnépszerűbb válasza, illetve mivel kombinálták az előző választ, amikor erre lehetőségük volt. Az eredmény nem meglepő. A másodlagos válasz is az erre a csoportra jellemző cselekedet volt, azaz  “Ahogy említettem, én tényleg nem szoktam lájkolni.

És végül, a korábban már kifejtett attitűdökből egyértelműen következik, hogy – megint csak a többi csoportoz viszonyítva – számukra semmilyen következménnyel nem járna, ha nem lájkolnának egy éven keresztül. Többek között azért sem, mert nem nagyon lájkolnak.

Lájkcumani Nagyik

arc-02

Szociodemográfiai jellemzők

Térjünk akkor most át a második legnagyobb (31%) csoportra, a Lájkcunami Nagyikra vagy röviden “LN“. A negyedik infografika aljára tekintve láthatjuk, hogy ebbe a csoportba csak ötven év feletti, többnyire kapcsolatban (58%) élő nyugdíjas (56%) hölgy (60%) tartozik, így egyértelmű volt a profilkép kiválasztása is.

facebook_szegmensek_nagy_3

Facebook használat és attitűd

Fontos kiemelni ennél a csoportnál, hogy ők az egyedüli csoport, ahol az asztali bejelentkezés dominál. Ugyan naponta rendszeresen használják a Facebookot, de még mindig nem a leggyakrabban a mintában szereplők közül. Ennek valószínűsíthető oka, az alacsony mobilhasználat a LN-nél. A közösségi oldalt, ők – megint csak a többi szegmenshez képest – napi életük legszervesebb részeként is tekintik. Sokuknak, ahogy ez az ötödik infografikán szereplő idézetekből is jól kirajzolódik, a Facebook a külvilághoz való szinte egyetlen kapcsot is jelenti. A külvilághoz, melyről információt gyűjtenek, melyen keresztül kapcsolatokat ápolnak. Ne felejtsük el, hogy némelyiküknek nehéz a fizikai (off-line) kapcsolattartás vagy egészségügyi vagy anyagi okokból kifolyólag.  Pont ezen okok miatt volna tehát a legnagyobb érvágás ennek a csoportnak, ha hirtelen  megszűnne a Facebook. No meg azért is, mert ők azok, akik – a többiekhez képest – a leginkább szórakozásként is használják az oldalt.

facebook_szegmensek_nagy_4

LIKE használat és attitűd

Az infografikán található LIKE-használati adatok megtekintése után talán nem kell nagyobb képzelőerő és magyarázat sem a csoport elnevezésére.  Ők azok, akik vagy gyakran (47%) vagy bevallottan mindent (53%) lájkolnak. (Ez utóbbiról nekem is van egy személyes élményem, ami nagyon jól példázza ennek a csoportnak illetve egyes képviselőinek lájkszokásait. Úgy bő egy évvel ezelőtt történhetett, hogy egy idősebb ismerősömnek Facebook üzenetben küldtem el pár képet, ami tetszett is az illetőnek, de amikor telefonon beszéltünk, megemlítette, hogy frusztrálta az, hogy nem tudta őket belájkolni az üzenetben. Saját elmondása szerint hosszú percekig kereste a LIKE gombot a képek alatt és nagyon csalódott, hogy nem találta.)

Ennél a csoportnál a LIKE gombnak szerintem több funkciója is van, ami valószínűleg hozzájárul a rendkívül gyakori használathoz is. Én úgy gondolom, hogy a legtöbbjüknek valóban tetszenek a posztok, de ők azok, akik visszajelzésként, amolyan tisztelettudóan (“Láttam a képeket az unokádról, Gizike drága!“) is előszeretettel használják. És ebben a csoportban vannak valószínűleg azok is a legtöbben, akik már rájöttek, hogy ha valamit belájkolunk, akkor az ismerős hírfolyamában is nagy valószínűség szerint megjelenik majd a poszt, így akár dicsekedni vagy büszkélkedni is lehet velük a TETSZIK funkciónak köszönhetően. És végül ez az a csoport, amelyik a legnyíltabban vallja be, hogy túl azon, hogy tetszik nekik egy-két poszt, a rokonok posztjait illik vagy muszáj lájkkal jutalmazni.

Talán ez utóbbi motiváció segít jobban megérteni ezen felhasználók gondolkodását arra nézve, hogy mi lenne ha nem lájkolhatnának, merthogy  – a többi szegmenshez képest – náluk jár a legkeményebb következményekkel egy ilyen “illetlen” cselekedet. Szerintük, ilyen esetben túl azon, hogy egyes ismerősük, vagy akár azok többsége sem lájkolná őket, még az is előfordulhatna, hogy senki sem lájkolná az ő bejegyzéseiket. Nem is beszélve az igazi retorzióról, melyről szintén ez a csoport számol be a legnagyobb előszeretettel, (de valószinű a legrémültebben szó találóbb lenne itt) nevezetesen még az is előfordulhatna, hogy unfriendelnék őket. Hiába na, ennél a csoportnál a LIKE funkció közel áll a szívhez, és ezt tudnunk kell, ha van ilyen ismerősünk.

Végül pedig mellékelek itt egy tipikus mobil-Facebook értesítési képernyő-képet (screenshot) egy Lájkcunami Nagyitól. Gondolom ismerős egyeseknek ez a képernyő és talán még mosolyt is tudtam varázsolni néhány ember arcára.

Cunami example

A következő részben folytatjuk a szegmensek bemutatását. Ezúttal a Lightlájk Fiatalokat és a Szoftlájk Otthonülőket elemezzük ki.

A folytatáshoz klikkelj ide.

U.I.

Ha nem vagy rajta a Facebookon, vagy úgy érzed, hogy ciki lájkolni a blog Facebook oldalát van más módszer is követni a blogot. Alul, az írás alatt egy (ál)név és egy email megadásával pár másodperc alatt feliratkozhatsz, és így értesítést is kapsz majd az új bejegyzésekről, többek között a fent említett további részekről.

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>