To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (5.rész)

Folytatás. Ez előző részhez kattints ide

 Elérkeztünk az utolsó részhez, melynek fő célja, hogy a klaszterek részletes egymás utáni megismerése után, egy átfogó képet és egyben könnyű összehasonlítást is nyújtson a szegmensek közötti különbségekről és hasonlóságokról. Befejezésül pedig egy lájk-meghatározó puskát is készítettem, amit a szösszenet legvégén fogok közzé tenni. Ennek használata egyszerű, és bár garanciát nem tudok vállalni arra, hogy mindenkinek működni fog, azt gondolom hasznos kis kiegészítő lesz egyeseknek, akiket érdekel a posztjaikat lájkolók kiléte és azok esetleges lájk-motivációja.

Szociodemográfiai jellemzők szegmensenként

Az első infografika segítségével egyszerűen át lehet futni a szociodemográfiai jellemzőkön szegmensenként. Talán egy-két korábban említett szöveges megjegyzés is csak ezen összegzés áttekintése után tudatosodik majd igazán. Bárhogy is van, érdemes gyorsan ránézni, mert nemhogy sok adatot olvastunk az előző részekben, de ráadásul mindegyik különböző helyen is volt. Nem csoda ha nem tiszta a kép egyeseknek.

facebook_szociodemografiai_osszefoglalo_nagy

Pictures say a thousand words“, ahogy az angol mondás is tartja. “Infographics say a million words“, de ezt már én mondom! Így tehát nagyon nincs mit hozzátenni ehhez az összesítéshez. Helyette inkább térjünk rá két érdekes kérdéskörre, melyekhez a következő infografikák nyújtanak majd segítséget.

A Facebook és LIKE használat gyakoriságának összefüggése.

Az emberek többsége joggal feltételezheti, hogy aki sokat használja a Facebookot, az sokat lájkol is, hisz –  a már az első részben említett – valóságshow-k esetében is volt erre példa. Akik folyton nézték, azok közül nagyobb százalékban voltak olyanok, akik leadták voksukat a kiszavazó show-n. Jogos tehát a kérdés, hogy vajon hasonló-e a korreláció a Facebook és a LIKE használat gyakorisága között. Ezt az összesített válaszok eredményeiből akár – még ha kicsit sántítva is, de talán – ki is lehetne valahogy olvasni. A szegmenseket vizsgálva azonban sokkal egyértelműbb választ kapunk erre a kérdésre.

facebook_szegmensek_9_nagy

A második infografikán pont ezt az összefüggést vagy annak hiányát próbáltam szemléltetni klaszterenként. A grafikon egyik tengelyén a Facebook, másik tengelyén pedig a LIKE használat gyakoriságát tüntettem fel és az adatok ismeretében a szegmenseket a megfelelő keresztmezőbe helyeztem. Ebből világosan látszik, hogy egyes szegmensekre a fenti feltételezés egyáltalán nem igaz. A Lightlájk Fiatalok és a Szoftlájk Otthonülőknél ez majdnem hogy inkább fordítva igaz. Ők gyakori Facebook használat mellett ritkán vagy egyáltalán nem lájkolnak. A másik kettő szegmensnél sincs egyértelmű összefüggés, de ott legalább nem fordítottan arányos. Kijelenthető tehát, hogy a Facebook és a LIKE használati gyakoriság között nincs összefüggés, legalábbis ebben a mintában.

A LIKE gomb használatának igazi mozgatórugói

A kutatás eredeti és számomra legfőbb célja az volt, hogy egy kicsit jobban megértsem a LIKE gomb használatát és az azok mögött meghúzódó indíttatásokat. Az első részben már kifejtettem, hogy milyen cselhez, rafinériához fordultam annak érdekében, hogy elérjem célom. A második részben részletezett összesítő adatok alapján pedig – szomorúan ugyan, de – azt kellett tapasztalnom, hogy még ezzel a csellel sem kerültem sokkal közelebb ennek az alapvető kérdésnek a megválaszolásához. Ugyan a válaszadók döntő többsége (86%) az un. elvárt választ ikszelte be, én azért reménykedtem, hogy a szegmenseknél azért valami igazságfoszlány, valami apró beismerésharmat azért majd a felszínre jön, ha mást nem is, legalább egy-két szegmensnél. Ha beismerés nem is, de azért némi sugallattal és sejtetéssel azért közelebb kerültem ehhez a válaszhoz is. Lássuk akkor az általam rejtett vagy ki nem mondott lájk-motivációkat csoportonként.

facebook_szegmensek_10_nagy

Először is megint grafikont készítettem (lásd harmadik infografika), ahol ezúttal a vízszintes tengelyen a motiváció-lehetőségeket, a függőleges tengelyen pedig a (lájk elmaradásából adódó) következményeket soroltam fel emelkedő sorrendben. Egy turpisságot azért elkövettem itt is. Nem tüntettem fel azokat az általam elvárt, vagy biztonságos válaszopciókat, melyeket a döntő többség választott. (“csak akkor lájkolok, ha tetszik valami” és “nem történne semmi“). Ezt követően pedig a szegmensek válaszainak adatait használva, csak és csakis a második legtöbbet választott motivációt és a második legtöbbet beikszelt következményt figyelembe véve helyeztem el a szegmenseket szépen ebben a PrehryFarkas-LIKE-igazság-koordinátarendszerben.  És nagyon érdekes összefüggésekre találtam.

Bevallom kicsit szubjektív ez a megközelítés, és valószinű, hogy nem általánosítható a klaszterekben szereplő válaszadók többségére, de a nyílt végű válaszok alapján azt gondolom, nem járok olyan messze az igazságtól. De mire is lehet ennek az elemzésnek a birtokában következtetni? Ha tehát azt feltételezzük, hogy az igazi, vagy be nem vallott motiváció rejlik a biztonságos válaszok megadása helyett vagy annak kombinációjakképpen, akkor akár talán a valós motivációt is megtalálhattuk ezzel a módszerrel. Megint csak, ha ez igaz – ami messze nem biztos – akkor a következő kép tárul elénk:

  1. A Nolájk Középkorúakigazából” nem nagyon szoktak lájkolni, így lájk-motivációjuk sincs nagyon.
  2. A Lájkcunami Nagyikőszintén” gondolják azt, hogy rokonaikat illik (vagy muszáj) lájkolni, mert ha nem tennék, akkor – szerintük – ismerőseik többsége, így rokonaik sem lájkolnák az ő bejegyzéseiket. A legnagyobb félelem itt pedig az esetleges unfriendelés, minek következtében ugye nem lehetne lájkcunamikat sem indítani az ismerősök posztjaira…
  3. A Lightlájk Fiatalok igenis “tudatosan” dobnak egy-két LIKE-ot, amolyan “kutyacsont” gyanánt ismerőseiknek, hadd örüljenek azok, mert ha ezt nem tennék, sokan nem lájkolnák őket sem, amikor ugyanezt ők is elvárnák.
  4. A Szoftlájk Otthonülőkbeismerik“, hogy pavlov-reflexszerűen lájkolják rokonaik bejegyzéseit, mert különben ismerőseik egy része sem lájkolná az ő gyerekeik fényképeit tartalmazó posztokat.

Azt, hogy ez a feltételezés és az abból levont – helyenként kifejezetten erős és tudatosan sarkított – következtetések mennyire hihetőek és/vagy állják ki a próbát, majd mindenki eldönti magának. Szerintem van benne igazság bőven.

Lájk-meghatározó “puska”

Végül pedig azoknak, akik hisznek ennek a kutatásnak az eredményeiben; úgy érzik, hogy a bemutatott szegmensek valamennyire reprezentatívak a saját Facebook ismerőseik körében; és még érdekli is őket a posztjait lájkoló esetleges klaszterbesorolása, azoknak készítettem egy könnyen használható kis puskát. (lásd utolsó inforgrafikát)

puska_nagy

A puska használata nagyon egyszerű, általában két kérdést követően kiderül melyik szegmensbe tartozik a posztot belájkoló illető. Mindenki használja úgy és olyan mértékben, ahogy lájkol (na jó, ez vicc volt, csak éppen nem tudtam kihagyni). Mindenki használja tehát úgy és olyan mértékben, ahogy és amikor jónak látja.

Legutoljára pedig nem maradt más hátra, mint hogy megköszönjem a segítséget két Barbarának, akik nélkül ilyen szép infografikák és ilyen alapos klaszteranalízis nem jöhetett volna létre. Köszönöm ezúton is nekik!

Nos, ennek is utána jártunk! Akkor most pihenjünk egy kicsit aztán nekiugrunk a következő felmérésnek, egy még izgalmasabb témában … Egy hosszú reklámszünet után visszajövünk.

U.I.

Ha nem vagy rajta a Facebookon, vagy úgy érzed ciki lájkolni a blog Facebook oldalát, de azért olvasnál néha még hasonló szösszeneteket, ne aggódj, akad más módszer is a blog követésére. Alul, az írás alatt egy (ál)név és egy email-cím megadásával pár másodperc alatt fel lehet iratkozni, és ezáltal értesítést kapni majd az új bejegyzésekről a jövőben.

 

Hozzászólások

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>