Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok identitása. A felmérés kezdete.

Az újkori honfoglaló magyarok

Egyes sajtóhírek szerint az utóbbi években immár közel 350 ezer magyar hagyta el hosszabb rövidebb időre Magyarországot. Bár a kivándorlók elsődleges célpontjai az Európai Unió országai voltak, azért szép számmal költöztek magyarok az öreg kontinensen kívüli országokba, köztük az Egyesült Államokba is. Az elmúlt évek – elsősorban gazdasági motivációjú – kivándorlói azonban valószínűleg csak egy elenyésző részét alkotják az utóbbi évtizedekben több hullámban (1945, 1956) és különböző indíttatásból folyamatosan az USÁ-ba érkező magyarságnak. (Egyesek egyébként ezt az Újvilágba történő több évtizeden keresztül zajló kivándorlást a magyarok újkori és ezúttal legnyugatabbra is eljutó – kalandozó? – honfoglalásaként is szokták emlegetni.)

Az amerikai “magyarok” száma

Nehéz megbecsülni az Amerikában élő magyarok pontos létszámát. A legutóbbi amerikai népszámláláson (census) már nem gyűjtöttek adatokat az itt élők faji és etnikai hovatartozásáról, így nincs friss adat az Egyesült Államokban élő, de magukat magyar etnikumúnak vagy származásúnak valló amerikaiak számáról. A legutóbbi népszámlálás, ami még rákérdezett a faji csoportra és az etnikumra/származásra, 2000-ben történt. (Lásd a népszámlálás 10. kérdésének pontos megfogalmazását a lenti képen:„mi ennek a személynek a származása vagy etnikai eredete?”)

Az akkori census felméréseinek adataira támaszkodva, az MTA szociológiai kutatói körülbelül 1,4 millióra – azaz az akkori amerikai népesség 0.5%-ára – becsülték azoknak az amerikaiaknak a számát, akik magyar etnikumúnak vagy magyar származásúnak vallották magukat az ezredfordulón.

Azonban kicsit csalóka ez a viszonylag nagy lélekszám, több okból is. A kérdőív ugyanis nem definiálta a származást. Annak értelmezését gyakorlatilag teljesen a válaszadóra bízta. Azaz nem lehet pontosan tudni melyik válaszadó milyen alapon és milyen meggondolásból válaszolt úgy, hogy “magyar vér csörgedezik az ereiben.“ Ehhez érdekes adalékinformáció, hogy a census adatait kielemezve, az MTA kutatói szerint a magyar etnikumú/származású amerikaiak 88%-a otthon, családi környezetben csak és kizárólag az angol nyelvet használta a felmérés időpontjában.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a census módszertanából adódóan nyilvánvalóan ez a felmérés többnyire az amerikai állampolgárokat, vagy éppen a legálisan az USÁ-ban tartózkodókat mérte fel. Végül pedig az is árnyalja a képet, hogy az 1,4 millió magyar származású/etnikumú amerikai döntő többsége (92%) vagy az Egyesült Államokban született, első- vagy másod-, esetleg harmad vagy azokat is megelőző generációkhoz sorolta magát. A maradék 8 százalék, azaz csupán mintegy 110 ezren nyilatkoztak úgy, hogy nem az USÁ-ban születtek, 93 ezren ebből Magyarországon.

Akármennyire is jó munkát végeztek az MTA kutatói a census eredményeit elemezve, azok az adatok ma már 15 évesek azaz nem frissek és nem tartalmazzák az utóbbi években útra kelt, – főleg gazdasági jellegű – kivándorlókat sem. Bizonyosra vehető ezért, hogy a fenti lélekszámnál lényegesen többen élnek az USÁ-ban főleg azok, akik magukat magyarnak vallják  és Magyarországról vagy magyar lakta területekről (Erdély, Felvidék, Kárpátalja) származnak és az elmúlt évtizedekben vagy években érkeztek.

Amerikai magyar vagy magyar amerikai?

Az amerikai magyarság lélekszámának felmérésénél azonban még nehezebb feladat kideríteni, hogy mi történt és történik az USÁ-ba bevándorló magyarokkal letelepedésüket követően. Miért indultak útnak? Hogy alakult életük, tartózkodási státuszuk, társadalmai helyzetük és beilleszkedésük az amerikai társadalomba. Haza akarnak-e vajon térni? Keveset tudunk véleményeikről és érzéseikről Magyarországot, a magyarokat és Amerikát, az amerikaiakat illetően. Azt pedig végképp nem tudjuk, hogy miképp élik meg a magyar-amerikai kettős identitást vagy éppen annak esetleges hiányát az új országban.

A személyes érintettség révén engem pedig különösen érdekel, hogy mit válaszolnának itteni honfitársaink ma arra a kérdésre, hogy ők minek tartják magukat. Kizárólag amerikainak? Kizárólag magyarnak? Amerikában élő magyarnak? Vagy éppen magyar származású amerikainak?

7 New Jerseyben, és 3 Kaliforniában eltöltött esztendő után ezek azok a kérdések, amiknél jómagam is egyre jobban és gyakrabban elbizonytalanodok, ha megkérdeznek. Az idő haladtával, gyökereink itteni eresztésével a válasz már nem olyan egyértelmű, mint az a megérkezésünket követő első két-három évben volt. Mindezeken túl, az is legalább annyira érdekel, hogy milyen tényezők befolyásolják – az én és – az itt élő rendkívül sokszínű magyarság válaszait és hogy vannak-e – ha igen, akkor pedig mik azok – a lényeges különbségek a már itt született, a korábban és a nemrég érkezett magyarok válaszai és indokai között.

magyar-amerikai_poszt_4_1

A kutatás

Nos, engem ha valami foglalkoztat, akkor én általában nem csak töprengek, hanem cselekszek is. Elhatároztam, hogy egy remélhetőleg nagy mintán alapuló szociológiai jellegű felmérés segítségével megszerzem a válaszokat a fenti kérdéseimre és azokat megosztom majd az itteni – és persze az otthoni – magyarsággal, hogy ne csak elszórt, nem feltétlenül reprezentatív jellegű vagy éppenséggel régebben készített interjúkból, a médiából, városi mendemondákból és feltételezésekből, hanem végre az itt élő magyarok – remélhetőleg – ezreitől kapjunk egy sokkal teljesebb és a valóságot sokkal hűségesebben tükröző összképet az amerikai magyarság érzéseiről és gondolatairól az Óhaza és az Újvilág iránt. (A kérdőív kitöltése egyébként teljesen önkéntes és névtelen, azonosításra alkalmas adatokat pedig nem kérünk. A kérdezőket nem követjük, email-címet sem kérünk.)

A felmérés kérdőívét az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének szakmai támogatásával fejlesztettem ki. A kérdések összeállításánál ugyanazzal a kutatóval dolgoztam, aki 2014-ben az Angliában élő és dolgozó magyarságot mérte fel Menjek/maradjak projekt név alatt.  Egy sor kérdés egyébként teljesen megegyezik a két felmérésben, így egyes esetekben – túl az eredeti célon – lehetőség lesz majd a két országban (Egyesült Királyság és USA) élő magyarság válaszainak összehasonlítására is.

Magát a felmérést, – ami egyébként minden politikai szándéktól mentes és a politikától független – annak szervezését, promócióját és jövőbeni elemzését, saját pénzemből finanszírozva az Intézettől teljesen függetlenül végzem egy profi statisztikus segítségével. Itt azért érdemes kicsit megállni és tisztázni egy-két részletet, mert a kutatás megindítása óta rengeteg tévhit terjeng a felmérésről.

A felmérésnek semmi köze nincs a politikához, a kormányhoz, vagy bármilyen amerikai (magyar) szervezethez. Teljesen önerőből és függetlenül szerveződött és ez így is marad. A gyűjtött adatokat bizalmasan kezeljük. Azokat nem adjuk ki semmilyen személynek vagy intézménynek. Az eredményeket kizárólag összegezve – többnyire statisztikai módszerekkel elemezve – tesszük majd közzé előreláthatólag 2015 második felében.

Semmilyen azonosításra alkalmas adatot nem kérünk, csupán olyanokat, melyek segíthetik a válaszok könnyebb értelmezését és az esetleges klaszter-analízist. Ennek megfelelően – és összhangban más hasonló jellegű szociológiai felméréssel (pl. a korábban említett menjek/maradjak) – a kérdőívben előfordulnak bizonyos szociodemográfiai jellemzőkre utaló kérdések, de azok nem alkalmasak személyek azonosítására. Egyesek ezek közül (például a származás helye vagy a jelenlegi lakóhelyre vonatkozó kérdések) opcionálisak, választhatók, tehát a kérdőív kitöltését úgy is be lehet fejezni, hogy azokra a válaszadó nem válaszol. Ezen kívül fontos megismételni, hogy ez egész felmérés teljesen önkéntes alapon zajlik, tehát azok számára, akiknek bármilyen adat megadása aggodalmat okoz, azoknak ez a felmérés sem ajánlott. A felmérésben való részvétel egyébként sem kötelező senki számára, mindenki maga dönti el, hogy ebben részt vesz-e vagy sem.

És végül a finanszírozás terén is érdemes eloszlatni egyes – főleg rosszindulatú – kételyeket. Egyesek úgy gondolják, hogy egy ilyen felmérés óriási logisztikai hátteret és anyagi ráfordítást igényel. Ezzel szemben, az igazság kicsit más képet mutat. Manapság egy-egy online kérdőív menedzselése nem igényel nagyobb szakmai tudást, mert a világhálón számos erre a célra kifejlesztett és egyszerűen valamint biztonságosan futtatható szolgáltatás található. Ezek közül csak az egyik a surveymonkey, mely talán a legnépszerűbb a világon, de mindenképpen az az Egyesült Államokban. Népszerűségét alapvetően két dolognak köszönheti. Egyrészt rendkívül sok fontos funkciót, sablont és opciót tartalmaz, melyek által szinte minden típusú ás komplexitású felmérésre alkalmazható. Másrészt pedig a szolgáltatás ára teljesen megfizethető. Mindössze havi $25-ért korlátlan számú és komplexitású kérdőívet lehet biztonságosan menedzselni vele.

A felmérés véghezviteléhez tehát nem kell semmi különös csak rengeteg idő, energia, kitartás valamint elkötelezettség.  A rengeteg időn kívül minden más a rendelkezésemre áll. Ennek ellenére értem én, hogy egyesek nem tudják hova tenni, ha egy ember ilyen dologra vállalkozik. Nekik üzenem, hogy ezúttal nem egy ember, hanem egy PrehryFarkas vállalkozott erre. Talán ez segít nekik:)

A kis kitérőt követően, akkor lássuk a felmérést, ami 2015 Március 7-én indult hivatalosan. A kérdőív mind magyar, mind pedig angol nyelven itt érhető el és tölthető ki: http://www.surveymonkey.com/s/USAHUNkerdoiv

A felmérésről bővebben, annak alakulásáról, és az eredményekről egyébként egy direkt erre a célra kialakított Facebook oldalt is kreáltunk. Azért hoztuk létre, mert ez a legkönnyebb és leghatékonyabb módja annak, hogy minél több embert elérjünk és egyben informáljunk is az eredményekről. Itt az oldal címe: http://www.facebook.com/Amerikaimagyarvagymagyaramerikai

Apropó elérés. A legnagyobb kihívásnak az amerikai magyarság elérése bizonyul ugyanis a kutatás sikeréhez elengedhetetlen a minél nagyobb minta, azaz a kitöltött kérdőívek száma. Erre nézve komoly terveim és terveink vannak. A részleteket itt, illetve a fenti FB oldalon tesszük majd közzé.

Addig is dolgozzunk keményen a népszerűsítésen, hogy minél több újvilági honfoglaló honfitársunkat elérjük az elkövetkezendő hetekben.

A folytatáshoz kilkkelj ide

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>