Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok felderítése. Az adatgyűjtés.

Az “Amerikai magyar vagy magyar amerikai” nevű szociológiai jellegű kutatás mozgatórugóiról, céljairól, a felmérés kérdőívének kialakításáról már korábban írtam egy bejegyzést. Ahogy azt ott kifejtettem, a kutatás legnagyobb kihívása nem maga a kérdőív létrehozása volt, hanem annak minél több “magyarhoz” való eljuttatása.

Essék akkor most szó erről ebben az írásban, annál is inkább, mert így az adatfelvétel végére összegyűlt kérdőívek számát is kellőképpen tudja majd mindenki értékelni.

A népszerűsítés terve

Mivel induláskor nem állt módomban mások segítségére hagyatkozni, valamint a promócióra szánt büdzsé is minimális volt, ezért a népszerűsítés mikéntjét jó előre át kellett gondolni alaposan, hogy a lehető leghatékonyabban érjem el a célközönséget.

Apropó célközönség! Fontos leszögezni, hogy a kutatás lényegesen több kérdésre ad majd választ azon Amerikában élő magyarok számára, akik Magyarországról, vagy magyar lakta területekről költöztek az USÁ-ba, mint azoknak, akik már itt születtek. Éppen ezért a promóció eszközeinek kiválasztásánál, valamint a terv megvalósításának részleteinél is elsősorban rájuk koncentráltam, őket szerettem volna minél hamarabb és hatékonyan elérni. Ettől függetlenül – ahogy ez majd látszik – a terv szerves része volt minden magyar, így a már itt születettek és magukat valamilyen szinten vagy szálon magyarnak valló Amerikaiak felkutatása is.

A terv 7 fő kommunikációs csatornára építkezett:

1) Sajtóközlemény
2) Közösségi média, elsősorban Facebook.
3) Hivatalos magyar külképviseleti szervek (konzulátus, nagykövetség)
4) Körlevél Amerikában működő magyar szervezeteknek
5) Köremail Amerikában működő magyar szervezeteknek
6) Személyes találkozók
7) Hires magyar vagy magyar származású Amerikában élő emberek (endorsement)

1) Sajtóközlemény

A legfontosabb és legelső feladat egy sajtóközlemény kreálása volt, ugyanis amennyiben a sajtóközlemény tárgya érdekes és sok ember számára hétköznapi problémát vagy ügyet érint, akkor a média – elméletileg – hírként azonnal leközli a kutatás elindulását, megkönnyítve a célközönséghez való eljuttatást. A magyar sajtóközlemény készült el először az előbb említett okok miatt és azt két napon belül a magyarországi média egy nagyon szűk része fel is kapta.

ĺrt róla a Népszabadság online, az ATV.hu online oldala, de más hazai médiát nem igazán érdekelte ez a téma, pedig ment a hír mindenkinek. Valószínűleg jogos volt az érdeklődés hiánya otthon, mert a kutatás témája az átlag magyar ember számára nem releváns, illetve az indulás ténye még nem annyira érdekes. (Ellentétben mondjuk a jövőbeni sajtóközleménnyel az eredményekkel, benne majd az angliai magyarokkal való összehasonlítással is.)

Napló cikk

Kevesen tudják, hogy viszonylag jelentős számú magyar nyelvű nyomtatott és online média létezik az USÁ-ban. (Amerikai Magyar Hírlap, Hírhatár, Amerikai Magyar Napló, Amerikai Magyar Tükör, Amerikai Magyar Hírújság, Amerikai Magyar Népszava) Ezen médiumok, illetve olvasóik számára a kutatás megindulása már sokkal nagyobb hírértékkel bírt. Nem véletlen tehát, hogy az e-mailen elküldött sajtóközlemények közül szinte majdnem mindegyik itteni média leközölte és ezúttal valóban sikerült elérni a célközösséget. A kérdés már csak az volt, hogy milyen hatékonysággal jut el a felmérés lehetősége az itteni magyarokhoz ezeken a magyar sajtóorgánumokon keresztül.

image

Az angol nyelvű sajtóközlemény már kevésbé volt ilyen sikeres, de az is meglehet, hogy nem volt rá akkora szükség a magyar mellett. Az angol verziót, inkább az amerikai magyar szervezeteknél és a magyar származású Amerikában élő hírességek elérésénél használtam, de erről majd később.

2) Közösségi média, Facebook

A hatékonyság tekintetében a közösségi média bizonyult messze a legjobbnak a többi 6 kommunikációs csatornával szemben.

A kutatás hivatalos Facebook oldala

A kezdetek kezdetén létrehoztam a kutatás hivatalos FB oldalát, mert tudtam, hogy ez a kifutási felület kulcs szerepet fog majd játszani a népszerűsítésben és ez így is lett. (A promóción túl, egyébként az oldal másik célja, hogy azon keresztül könnyen és viszonylag interaktívan lehessen részeredményeket, találkozói lehetőségeket és később majd a végső eredményeket is megosztani.)

Posztok tematikus vagy lakóhely szerint Facebook csoportokban

Egy teljes hónapon keresztül böngésztem a Facebookot, hogy feltérképezzem az összes magyar vonatkozású, amerikai csoportot és oldalt, függetlenül attól, hogy azok tematikus vagy éppen lakóhely alapján szerveződtek. A csoport témája másodlagos volt. A fő cél a csoporthoz való csatlakozás volt, ami hol könnyen, hol nehezen ment. A befogadást követően, a csoportok adminisztrátorain keresztül, hol jómagam posztoltam – azok tudtával és jobbára tanácsára – hol pedig ők maguk népszerűsítették a felmérést tagjaik között.

Mint mindenhol az életben, az adminok között is voltak nagyon aktív, lelkes segítőkész emberek, és voltak inaktív vagy éppenséggel kicsit tartózkodó vagy éppen bizalmatlanabb csoport adminisztrátorok is. Többségük aggodalmait megértettem, főleg a kezdetekkor, elvégre sokan nagyon nehezen tudták elhinni, hogy a kutatás mögött ne állna valamilyen politikai szervezet és⁄vagy motiváció.

De nem csak az adminok, hanem a tagok is gyanakodtak.  Legtöbben a magyar kormányt vélték a kutatás kezdeményezőjének és szponzorának. Akik így gondolkodtak a felmérést az amerikai magyarok “összeírásának” tekintették, és természetesen minden kérdésben az azonosításra való törekvést és lehetőséget vélték felfedezni. Mondanom sem kell, hibásan, de erről, akkor meggyőzni őket nem lehetett és nem is volt értelme. Talán mostanra sikerült, bár kétlem. Voltak ilyen és más indíttatású szórakoztató és kevésbé vicces összeesküvés-elméletek is. Érdemes végigolvasni az erre vonatkozó FB hozzászólásokat itt, hogy egyrészt más is szórakozzon rajtuk, másrészt, hogy jobban illusztráljam “mellúszásomat a szökőárral szemben”.

Mondd el hol elsz mennyit keresel es miert? Mindenkeppen ird oda az utlevel szamodat es a teljes nevedet hogy a felmeresben latszodjon ki hol es merre tartozkodik:) ezt az atlatazo nyomozasi probalkoast hallod…. Szanalmas

Nekem is ez a velemenyem,én bisztos nem toltenek ki ilyen kerdoivet!!

De mar hanyadik ilyen beprobalkozas volt mar eddig hogy kivallassanak mindenkit ilyen idiota uriggyel. Felteteleznem 1%-ban valos indokkal inditottak el az egeszet csak egyet mindig elfelejtenek, a magyar mar reges reg eljatszotta a bizalmat mindenki fele… Tisztelet a kivetelnek…

Ha eszrevetted volna ahogy kommentalsz mar meg is jelenik a neved… A tobbi infot meg nem nehez kideriteni. Amint emlitettem, lehet barmilyen artatlan a kozbelemeny kutatas targya, a hangsuly a reg elveszett bizalmon van… Bocsi

Kinek fontos EZ, így sokkal jobban kiszámíthatóak leszünk??????

Ez egy nagyon ravasz teszt! Sok olyan kerdest tesznek fel amihez semmi kozuk nincs!

CEO David Goldberg mindent akar tudni rólunk. Ártatlannak tűnik a kis kérdező majom ,survey monkey.com, de meg kell választanunk melyik majommal foglalkozunk.

Azt gondoljak, hogy ezt valaki is ki fogja tolteni?

Akinek goze sincs rola es tul naiv az biztosan!

Most néztem végig a kérdéseket . A névtelenség nem hogy nem garantált, hanem ezt ha haza költöznénk ellenünk is használhatják ha beírjuk az igazi indokokat . Az elvtársak közül néhányan ,akik miatt el kellett menekülnöm, a Los Angelesi “magyar” házban is megfordulnak . Ez a kérdőív okokat kérdez . Aki ezeknek nem tetszik azt ellehetetlenítik , ez a mai Gulág . Az elvtársak ugyan azok .

Semmilyen adatot nem szabad nekik adni, mert ellenünk használják fel! O.K. OLL KORREKT!!!!!!!!

A nyilvánvaló tudatlanságon (és rosszhiszeműségen) túl, jól kihallatszik a hozzászólásokból a bizalom hiánya. Ez volt a legnagyobb ellenség a népszerűsítésben, de ezzel meg kellett barátkozni. Nem volt más választás.

Nos, ez után a kis kitérő után – folytatva a csoportokról szóló gondolatmenetet – azért fontos leszögezni, hogy a FB csoportok posztjairól érkezett a legtöbb kitöltött válasz, tehát megérte hideget és meleget is kapni eleinte. Gyakorlatilag az első 2-3 hétben a csoportok révén szinte vírus módjára terjedt a felmérés lehetősége a közösségi oldalon. Ennek következtében a magyar nyelvű kérdőívek száma nagyon hamar elérte az 500-at. A kérdés csak az volt, hogy hogyan tovább, mert az 500 kérdőív még nem volt elég statisztikai következtetésekre.

Posztok Facebook oldalakon

A csoportok mellett egyes FB oldalakkal is próbálkoztam, de ezek kevésbé voltak sikeresek vagy hatékonyak egyrészt, mert egy FB oldalra való külsős posztolást nem mindenki látja, másrészt pedig a csoportokkal ellentétben, az oldalakat lájkolók töredékénél jelenik csak meg egy-egy poszt, hála a FB algoritmusának. Az oldalak posztjai, akkor bizonyultak hasznosak, amikor valamelyik admin vagy FB ismerős egy oldalt is üzemeltetett és rajtuk keresztül vagy által történt a hirdetés, illetve akkor amikor azokra sok hozzászólás és “LIKE” érkezett, mert ilyen esetekben a FB algoritmusa is támogatóbb, elnézőbb.

Szervezetek és médiák Facebook felületei, posztjai

A tematikus és lakóhelyi alapon létrehozott FB oldalakon túl, egyes amerikai-magyar szervezetek és médiák posztjai voltak még nagyon hasznosak, bár ezekből sokkal kevesebb állt rendelkezésre. Ellenben remekül egészítették ki a kampányt, mert míg a csoportok és oldalak a kezdetekkor bizonyultak aktívnak, ezek a csatornák később adtak lökést egyeseknek a kérdőív kitöltésre. Itt azért meg kell említeni egyes szervezeti és média támogatót külön is, mert megérdemlik. Ilyenek például a, Neumann Society, a Magyar Marketing, a Hirhatár és a The Hungarian Inititiative Foundation. Annyit kell még tudni ezen felületekről, hogy innen többnyire az angol nyelvű kérdőívek válaszai érkeztek.

Szponzorált Facebook posztok

A második leghatékonyabb eszköz a szponzorált hirdetés volt az adatgyűjtés első egy hónapjában, aztán már az sem bizonyult annak.  Jobban mondva a ráfordított pénz nem eredményezett sok új kiöltött kérdőívet. Az összesen körülbelül 400-500 dollár értékű fizetett hirdetés 500-600 új válaszadóhoz jutott el az első hónapban. Azt követően már szinte csak egy-két új válasz érkezett, úgyhogy ezt az eszközt az adatgyűjtés vége felé már nem használtam. Alul látható egy tipikus fizetett Facebook hirdetés, melyet a FB-oldalát lájkolók valamint azok Egyesült Államokban élő barátainak körében “terítettem”.

Boosted post

3) Hivatalos magyar külképviseleti szervek (konzulátus, nagykövetség)

A harmadik csatorna a magyar állam Egyesült Államokban található külképviseletei voltak. Talán ez a legellentmondásosabb csatorna az összes többi közül. Azért tartottam fontosnak s külképviseleteket is bevonni, mert tudtam, hogy a kutatás célja és témája valóban mentes minden politikától és az ügy az itt élő magyarok érdekét szolgálja, ami találkozik sőt talán meg is egyezik – ha máshol nem is, de papíron  – a külképviseleti szervek célkitűzéseivel. Gondoltam, hogy átérezve az ügy fontosságát, támogatják majd a kezdeményezést. Reménykedtem, hogy közösségi média oldaluk adatbázisuk, ügyfélszolgálati körük révén több száz talán ezer emberhez jut majd el a lehetőség egy megosztáson keresztül. Nem csalódtam így is történt, bár volt különbség a segítség mikéntjében.

A “probléma” ezzel a csatornával az volt, hogy nem segített a bizalmatlankodók vélt gyanúját elhessegetni, sőt. Egyesek a konzulátusok posztjait promócióit látva igazolva érezték összeesküvés-elméleteiket. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy érdemes volt nekik is írni és az ő támogatásukat is bírni. Ezúton is köszönöm a három magyar szervnek és vezetőinek a támogatást.

4) Körlevél Amerikában működő magyar szervezeteknek

A tradicionális és közösségi medián túl a csatornák és az eszközök száma meglehetősen limitált. A felmérés kérdőívének készítése közben, az MTA egyik kutatója megemlítette, hogy anno 2008-ban, amikor ők az Amerikában működő magyar szervezetek életét kutatták, egy listát is készítettek az itteni szervezetekről. Akkor a kutatók mintegy 650 szervezetet (illetve azok címeit valamint vezetőinek nevét) gyűjtöttek össze. Ez a lista mindenki számára elérhető az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kissességkutató Intézetének honlapjáról.

Ez első hallásra tényleg nagy segítségnek és óriási lehetőségnek tűnt, de – ahogy sajnos később kiderült – ez a csatorna kevésbé váltotta be a reményeimet. Miért? Egyrészt a listát alaposan szemügyre véve jól látszik, hogy bizonyos duplikációk és sokszor alapvető címbeli hiányosságok miatt a 650-es címlista valójában közelebb áll a 350-hez, ami természetesen még mindig szép szám. A kérdés csak az volt, hogy vajon aktívak-e még ezek a szervezetek. Vajon ugyanaz-e a cím most is, és vajon élnek-e még a a listán feltüntetett kontaktemberek. Nos, egy kompromisszumos megoldás született. A közel 350 címből végül is 100 címet választottam ki első körben a következő szempontok alapján:

  • Szervezetek, melyek nincsenek a FB-on
  • Földrajzi hely, ahol köztudottan sok magyar él, de kevés válasz érkezett (pl. New Jersey, Ohio)
  • Országos lefedettség (lehetőleg minden államba jusson el egy levél)
  • Többnyire olyan szervezetek, ahol nincs email feltüntetve az adatbázisban

crop1

Úgy gondolkodtam, hogy először nézzük meg milyen sikerrel jár az első 100 levél, és ha ez a csatorna beválik, akkor jöhet majd a többi 250 is. A személyre szóló és saját kezűleg aláírt leveleken túl, a borítékokba apró névjegykártya méretű promóciós kártyákat is helyeztem gondolván arra, hogy a tagság között ezek könnyen szétoszthatók lesznek majd bizonyos helyi rendezvények (pl. Húsvét) alkalmával. A levelek egyébként éppen Húsvét előtt mentek ki, úgyhogy minden adott volt a sikerhez, de az csak nem akart jönni.

image

Sajnos a feladott 100 levél több mint fele visszajött. Vagy azzal, hogy nem jó a cím, vagy azzal, hogy elköltözött vagy éppenséggel a címzett elhunyt. Elkeserítő volt látni minden nap a visszaérkező, azaz postázhatatlan leveleket. Választ is, csak 1-2 helyről kaptam. Mindezek miatt a további 250 levél kipostázására értelemszerűen nem került sor.

5) Köremail Amerikában működő magyar szervezeteknek

A levelek mellett, ahol egy emailcím is fel volt tüntetve (kb. 70 szervezet) , egy személyre szóló emailt is küldtem a levéllel megegyező stílusban és formában. Várakozásommal ellentétben, még a visszaérkező leveleknél is több volt a “kézbesíthetetlenen” e-mailek aránya. Szinte alig volt email, ami célba ért. Ennek valószínű praktikus okai is vannak, ugyanis az emailszolgáltatási piacon nagy változások mentek végbe 2008 óta. De legalább megpróbáltuk ezt a csatornát is.

6) Személyes találkozók

A következő lehetőség a célközönség elérésére a személyes találkozó volt, ami biztatóan hangzik, de a nyilvánvaló földrajzi távolságok miatt ennek kivitelezése szinte lehetetlen. Ettől függetlenül ezt is megpróbáltam több kevesebb sikerrel. A legnagyobb személyes találkozóra Észak-Kaliforniában került sor az ottani hagyományos, évente megrendezésre kerülő Belmont-i Hungarian Heritage Festivalon.

booth

A szervezőknek köszönhetően, egy kis standdal ingyen állíthattunk ki, de azért fizettem egy apróhirdetésért a fesztivál reklámfüzetében. A Belmont-i fesztiválon állítólag 3-4000 ember vett részt, ami soknak tűnik. Igen ám, de nem minden résztvevő  volt magyar, arról már nem is beszélve, hogy hacsak az ember nem lángost vagy krémest árul, akkor azért nehéz mindenkivel találkozni és átadni egy promóciós kártyát. Ettől függetlenül sok olyannal találkoztam, aki még nem hallott a felmérésről, és örömmel konstatáltam, hogy sokan voltak azok is, akik már hallottak róla.

A személyes találkozó nem feltétlen a leghatékonyabb kampányeszköz ilyen limitált formában, de arra mindenképpen jó volt, hogy eloszlassak bizonyos kételyeket és ha legközelebb hallanak róla, akkor talán nagyobb esély van arra, hogy az illető részt is vegyen a felmérésben.

A Belmont-i fesztiválon túl, New Jersey-ben és Los Angelesben sikerült a magyar ház illetve klub elnökével beszélni és mindenhol támogatást kaptam, amit utólag is köszönök nekik. Sajnos sem anyagilag sem pedig idő tekintetében nem volt módomban egyéb más személyes találkozóra, pedig meggyőződésem, hogy ezek a szervezetekkel való személyes találkozók segítettek volna.

 7) Hires magyar és magyar származású Amerikában élő személyek (endorsement)

És végül essen szó az utolsó csatornáról is, ami nem feltétlen egy különálló csatorna, inkább egy eszköz minél több magyar könnyebb elérésre. Ennek az eszköznek a szerepe az volt, hogy találjunk olyan sokak által ismert Amerikában élő magyart, aki hajlandó vagy kitölteni a kérdőívet vagy legalább valamilyen formában népszerűsíteni ezt a kezdeményezést.

Reálisan mértem fel az ebben az eszközben rejlő potenciált. Tudtam, hogy nem sok esély van arra, hogy egy “celeb” mögé álljon, de mivel veszteni valóm nem volt, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Elvégre, ha csupán csak egy híres embert sikerül valamilyen támogatásra bírni, akkor annak lesz valamilyen hír vagy médiaértéke, amit ki lehet majd használni minél több ember elérésére. A kérdés csak az volt, hogy kire van esély, mert ugye például Soros György nem valószínű, hogy egy ilyen támogatásra hajlandó lenne.

Próbáltam vagy valamivel kisebb kaliberű, vagy már nem feltétlenül a csúcson lévő amerikai magyarokat találni, reménykedve, hogy így nagyobb esély lesz a válaszra. Próbálkoztam többek között Gábor Zsa Zsával, Meskó Zoltánnal, Mariska Hargitayval, Charles Simonyival, Karch Királlyal és Gene Simmonssal, de sehol sem sikerült valamilyen mértékű támogatást vagy endorsement-et elérni. Gene Simmons – aki egyébként viszonylag jól beszél magyarul – ügynöke legalább válaszolt megkeresésemre. Íme itt az email, amit tőle kaptam.

Hello,

 Thank you for reaching out. Unfortunately as Gene is busy preparing for tour the timing of this will not work out this time.

 Best,

Ahogy korábban említettem, ezt az eszközt is meg kellett próbálni annak ellenére, hogy nem járt sikerrel.

Az összegyűjtött kérdőívek száma

Nos, ezen erőfeszítések ismeretében érdemes most már a felmérésben résztvevők számát is – kellő mértékben – értékelni. Lássuk akkor a részvételi statisztikákat.

valaszadok szama

A fenti grafikon segítségével könnyen kiolvasható, hogy az angol és magyar nyelvű kérdőívek linkjeire összesen 3,443-an kattintottak három hónap alatt. Ezen kattintások egy jelentős része azonban nagy valószínűség szerint kíváncsiskodóktól érkezett, mert a kérdőív negyedik oldalán található legfontosabb kérdésekre már mintegy 1,200 látogató morzsolódott le.

A kutatás fő céljait döntően meghatározó mintegy 11 alapkérdésre (pl. Melyik államot tekinti Ön hazájának?) összesen 2,225-en válaszoltak. A szocidemográfiai  adatokat viszont csak 1,802-en adták meg. Azaz körülbelül ennyien, tehát közel ezernyolcszázan töltötték ki a kérdőívet elejétől a végéig. A teljesen  kitöltött kérdőívek 62%-a pedig a magyar nyelvű,  a maradék 38% pedig az angol nyelvű verzióból érkezett.

Következő lépések

Az elkövetkezendő hetekben egy professzionális statisztikus segítségével a két jelenleg különböző adatbázist (angol és magyar nyelvű kérdőívek adatai) összepárosítjuk és az értékelhetetlen kérdőívektől megtisztított válaszokat bekódolva értelmezzük többnyire statisztikai módszerekkel. Az eredményekből előreláthatólag késő ősszel készülnek majd írásos elemzések különböző szempontok szerint. Egyes érdekes eredményt és észrevételt azért közzéteszünk majd a a kutatás hivatalos Facebook oldalán addig is, úgyhogy érdemes lesz majd követni azt egy LIKE-al itt.

A folytatáshoz kilkkelj ide

 

Visszakövetések

  1. […] Fontos megjegyezni, hogy a felmérés módszertanából adódóan erre az első kérdésre érkezett a legtöbb (sokszor kíváncsiskodó) válasz. Az ezt követő kérdéseknél, a teljes minta körülbelül több mint ezer válaszadóval csökkent, körülbelül egyenlő arányban mind a két nyelvi kérdőívnél, ahogy ezt már korábban jelentettük. […]

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>