Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok bevándorlásának részletei

A válaszadók szocio-demográfiai jellemzőinek bemutatása után lássuk akkor a felmérés összes kérdésére érkezett válaszokat egyesével. A válaszokat, ahol lehetséges nemcsak a totális mintára, hanem további bontásban is megvizsgáltuk aszerint, hogy a felmérésben résztvevő milyen nyelven töltötte ki és aszerint is, hogy hol született.  (Az egyszerűbb hivatkozás kedvéért, azt feltételezzük, hogy a nem az Egyesült Államokban születettek és a magyar nyelven kitöltött kérdőívek kitöltői Magyarországról származnak, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kitöltők közel negyede nem feltétlenül a jelenlegi magyar államhatáron belüli településről érkezett.)

Ön az Egyesült Államokban született?

A felmérés kérdőívét úgy alakítottuk ki, hogy a válaszadó születési helye, (pontosabban, hogy USA vagy sem) a leghamarabb kiderüljön, ugyanis az Egyesült Államokban születettekre a bevándorlással kapcsolatos blokkban feltett kérdések nem relevánsak. (Ezért az első kérdés azt hivatott megtudni, hogy az illető az USÁ-ban született-e vagy sem. Amennyiben a válasz igen volt, a résztvevőnek a következő 12 kérdésre nem kellett válaszolnia.)

Were you born in the US

A fenti grafikonra pillantva kiolvasható, hogy a teljes minta csupán egyharmada született az Egyesült Államokban és ezen kisebbség is azok közül került ki döntő mértékben, akik angolul töltötték ki a kérdőívet. Ők összesen 1,243-an voltak. A magyar nyelven beküldött kitöltők (n=2,200) szinte valamennyien bevándorlók voltak.

Fontos megjegyezni, hogy a felmérés módszertanából adódóan erre az első kérdésre érkezett a legtöbb (sokszor kíváncsiskodó) válasz. Az ezt követő kérdéseknél, a teljes minta körülbelül több mint ezer válaszadóval csökkent, körülbelül egyenlő arányban mind a két nyelvi kérdőívnél, ahogy ezt már korábban jelentettük.

Bevándorlással Kapcsolatos Kérdések

Lássuk akkor azokat a kérdéseket, melyekre csak azoknak kellett válaszolni, akik nem Amerikában születtek.

Melyik évben érkezett az Egyesült Államokba?

A kapott válaszokat két szempont szerint is értékeltük. Először lássuk, az átlagértékeket, majd a felmérésben résztvevők érkezésének évek szerinti megoszlását.

A lenti diagramból azonnal kiolvasható egy lényeges különbség. A legkorábban az angol nyelven kitöltött válaszadók érkeztek. Válaszuk átlaga 1983, azaz átlagban több mint három évtizede tartózkodnak az Egyesült Államokban. Ezzel szemben a Magyarországról érkezettek átlagosan lényegesen később, csak 1999-ben érkeztek, azaz a magyarországi kitöltők csupán csak fele annyi időt töltöttek az Újvilágban (16 vs. 32 év).  Mivel a magyar nyelven kitöltők sokkal többen voltak mint az angol nyelven válaszolók, így a teljes minta átlag itt tartózkodása 19 évre tehető (1996). Elmondható tehát, hogy a felmérésben résztvevő újkori honfoglaló magyarok döntő t0bbsége bőven túl jutott a “portyázási” fázison, de erről a következő diagram árul el több információt.

average Year of arrival

Az alábbi grafikonról a minta kumulatív százalékos megoszlását láthatjuk az érkezési dátumok szerint. Egyértelmű, hogy az 1956-os forradalom előtti érkezés nem jellemző a mintára. Sőt, az 1956-os emigráció is csak a (bevándorló) válaszadók mintegy 6-7%-át adja. A bevándorolók további körülbelül 15%-a 1960 és a rendszerváltás között érkezett. Számottevő megugrás az érkezés dátumához köthető válaszadók számában először közvetlen a rendszerváltozást követően, majd az ezredforduló körül és végül 2009-től kezdődően érzékelhető a teljes mintán belül.

Respondents by year of arrival

Melyik országból érkezett az Egyesült Államokba?

A megkérdezettek döntő többsége (75%) Magyarországról érkezett sőt – érdekes módon – még az angolul válaszolók kétharmada is. A résztvevők 8%-a a magyar lakta környező országokból (Románia, Szerbia, Szlovákia), 17%-a pedig egyéb más országból származik. Ez utóbbiak többnyire az angol nyelven kitöltőkre volt jellemző. Az “egyéb és pedig…” kérdéseket elemezve világosan kitűnik, hogy ezen válaszolók többsége Magyarországról származik ugyan, de az USÁ-ba más államokon keresztül sokszor évekkel később érkezett.

which country did you come from

Melyik településről érkezett az Egyesült Államokba?

Az erre a kérdésre adott válaszokat csak később fogjuk kielemezni, mert a válaszok bekódolása több időt vesz igénybe.

Az alábbi tényezők közül melyik motiváció játszott Önnél döntő szerepet az USA-ba való kivándorlásában?

Ennél a kérdésnél azt kértük a válaszadóktól, hogy csakis a döntő tényezőt tüntessék fel, de természetesen tudjuk, hogy a válasz nem ilyen egyszerű. Számos esetben több szempont is befolyásolhatja a bevándorlást, mi még is azt szerettük volna megtudni, hogy melyik volt a legmeghatározóbb. Éppen ezért itt csak egy választ lehetett megjelölni.

A lenti diagramra tekintve – a mintegy 1,600 feldolgozható válasz alapján – a megkérdezettek indokai nagyon különbözőek voltak. Nem találtunk egy, a teljes mintán belül domináns motivációt, bár az angol nyelven kitöltött kérdőíveknél (n=272) a válaszadók harmada a “politikai okot és/vagy menedékjogot” jelölte meg.

Egy biztos, az utóbbi években tapasztalható elsősorban gazdasági okokra visszavezethető és az Európai Unió országaiba tartó kivándorlási hullámmal ellentétben, a felmérésben szereplő magyarok kis töredéke jött el hazájából kizárólag gazdasági okokra hivatkozva. Ez valószínűleg összefüggésben áll a minta már korábban említett “felülreprezentságával”.

Primary reason for immigration

Mi volt az Ön bevándorló státusza amikor az Egyesült Államokba érkezett?

A letelepedés indokaihoz hasonlóan itt is nagyon vegyes képet kaptunk. A megkérdezettek negyede érkezett “turista vízummal” és ezek döntő többsége a magyarul kitöltött kérdőíves válaszokból származik. A Magyarországról érkezettek körében a válaszadók csupán 9%-ának volt szerencséje a zöldkártya lottóval. Az estek többségében a válaszadók vagy munkavállalói, vagy tanulmányi vagy éppen házasságkötéssel kapcsolatos vízummal érkeztek.

Az angol nyelven kitöltött kérdőívekben a valamilyen okból “szponzorált zöldkártya” és az “egyéb okok” adták a válaszok közel felét. Az egyéb válaszok elolvasása után megállapítható, hogy ezek többsége az 1956-os menekült-státusszal hozható összefüggésbe.

Immigration status upon arrival

Melyik államban élt a megérkezését követő első hónapban az USÁ-ban?

A felmérésben résztvevők egyharmada három államban (Kalifornia, New York, Florida) élt az Egyesült Államokba való megérkezést követő első hónapban. Kevésbé, de jelentős számú újkori honfoglalót fogadó államok még Texas, Ohio, New Jersey, Illinois, Pennsylvania és Massachusetts. Egyedül Montanába és Alaszkába nem érkeztek közvetlenül magyarok. További részletek az alábbi hőtérképről olvashatók ki.

States at Arrival

Az előző írásban ismertetett jelenlegi lakhely ismeretében jogosan merül fel az igény a bevándorló magyarok USÁ-n belüli migrációjának megismerésére. Igen ám, de erre direkt módon nem kérdeztünk rá. Mivel nem tudjuk, hogy a kérdezők hányszor és hova költöztek megérkezésüket követően, ezért csak az érkezéskori és a jelenlegi lakhely különbségéből tudunk limitált és inkább spekulatív jellegű következtetéseket levonni.

Lives vs arrival state

A fenti grafikonra pillantva azt látjuk, hogy a magyarul kitöltött kérdőívek válaszadóinak kétharmada ugyanabban az államban él, amelyikbe érkezett. Azok közül, akik elköltöztek a bevándorlást közvetlen követő államból, mára már főleg attól inkább nyugatabbra vagy délebbre (de nem feltétlenül nyugaton vagy délen!) laknak. Csupán egyharmaduk költözött keletebbre vagy északabbra.

Az alábbi diagramon pedig az Egyesült Államok területén belüli migrációt próbáltuk meg érzékeltetni államonként, megint csak kissé spekulatív és limitált módon. Itt a teljes mintát vettük alapul és azt vizsgáltuk, hogy az egyes államok részaránya miképpen változik a jelenlegi lakhely és az érkezéskor megjelölt lakhely között. A könnyebb szemléltetés kedvéért, azokat az államokat, ahol 5 vagy annál kevesebb válasz érkezett nem tüntettük fel. A fennmaradó államokat aszerint rangsoroltuk, hogy milyen mértékben járultak hozzá a mostani lakhely részarányhoz az érkezésihez képest. Azaz százalékosan mennyivel nőtt az adott államban élők aránya a megérkezéshez képest.

Ahogy ezt a korábbi grafikonból is sejteni lehetett, a vélt amerikai-magyar migráció főleg azokba az államokba irányul, melyek nyugton vagy délen találhatók. Ezek közül is kiemelkedik Arizona, Észak-Karolina, Oregon és Új-Mexico államok százalékos növekedése az összes többi államhoz képest. Az újkori honfoglalók által inkább elhagyott államok pedig inkább a keleti és északi államokból kerülnek ki, bár ez nem meglepő, mert az többnyire megegyezik az amerikai belső migrációs trendekkel.

change in location from arrival to now

Mivel foglakozott Magyarországon közvetlen a kitelepülést megelőzően?

Az erre a kérdésre adott válaszokat csak később fogjuk kielemezni, mert a válaszok bekódolása több időt vesz igénybe.

Milyen mértékben segítettek Önnek az alábbi személyek illetve tényezők a bevándorlás / letelepedés során?

Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy kire számíthattak az újkori honfoglalók a letelepedés során. (A skála 1-es értéke azt jelenti “egyáltalán nem segített”, a 9-es értéke pedig azt jelenti hogy “nagyon sokat segített”.)

A lenti diagramra pillantatva kiolvasható, hogy a megkérdezetteknek a letelepedésben a legtöbbet nem az otthoni barátok ismerősök és az Amerikában megismert magyarok, hanem azok az amerikaiak segítettek, akiket – már – az USÁ-ban ismertek meg. Legkevesebb segítséget pedig a kiköltözéssel foglalkozó cégektől vagy szervezetektől kaptak. Számottevő különbség nem mutatkozik a kérdőívet angolul vagy magyarul kitöltők válaszai között e kérdés tekintetében.

help settling down

Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?

Ennél a kérdésnél a kérdőív kitöltőinek egy 1-től 9-ig terjedő skálán kellett jelezni egyetértésüket a felsorolt állításokkal kapcsolatban, melyek mind úgy kezdődtek, hogy “Az, hogy Magyarországról származom…” (Az 1-es azt jelentette hogy egyáltalán nem értek egyet, míg a 9-es azt jelezte, hogy teljes mértékben egyetértek az állítással.)

A válaszadók legkevésbé a “… szégyennel tölt el” állítással értettek egyet, míg a legnagyobb elfogadottsága a következő két opciónak volt:
… természetes dolog
… büszkeséggel tölt el

Az angol és magyar nyelvű kérdőívek között nem volt számottevő különbség bár a az angolul válaszolók mintha nagyobb előnynek (5.2 vs. 3.6) tartanák magyarországi származásukat a magyarul kitöltöttéknél, ami nem meglepő.

The fact that I am from Hungary

Ha össze kellene hasonlítania jelenlegi életét azzal amikor még Magyarországon élt, mit mondana?

Erre az utolsó kérdésre a bevándorlóknak megint csak egy 1-től kilencig tartó skálán kellett válaszukat jelezni, ahol az 1-es azt jelentette, hogy most sokkal ROSSZABB, mint Magyarországon volt, a 9-es pedig azt, hogy most sokkal JOBB, mint akkor.  Az 5-ös érték azt jelentette, hogy nincs számottevő különbség.

if you were to compare current life

A teljes minta 7.8-as átlaga azt jelenti, hogy a válaszadók többsége lényegesen jobbnak tartja jelenlegi amerikai életét a Magyarországival. A további bontásban sincs számottevő különbség, tehát általánosan – vagy inkább pestiesen – fogalmazva a többségnek “bejött Amerika“. A kérdés az, hogy kinek mennyire és kinek nem, de ezt majd csak a hamarosan közzétett klaszterelemzés során tudjuk meg.

Addig is foglaljuk össze röviden a fő konklúziókat a bevándorlással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok eredményeiről.

  • A bevándorlók átlagosan mintegy 19 éve érkeztek az USÁ-ba, de a magyarországi kitöltők csupán csak fele annyi időt töltöttek az Újvilágban mint az angolul válaszolók (16 év vs. 32 év).
  • A megkérdezettek döntő többsége (75%) Magyarországról érkezett, sőt még az angolul válaszadók kétharmada is.
  • A válaszadók letelepedési motivációi nagyon különbözőek voltak. Nem volt egy, a teljes mintán belül domináns motiváció, viszont valószínű, hogy a felmérésben szereplő magyarok kis töredéke jött csak el hazájából kizárólag gazdasági okokra hivatkozva.
  • Az esetek többségében a válaszadók vagy munkavállalói, vagy tanulmányi vagy éppen házasságkötéssel kapcsolatos vízummal érkeztek.
  • A magyarul kitöltött kérdőívek válaszadóinak kétharmada ugyanabban az államban él most, mint amelyikbe érkezett. Azok közül, akik elköltöztek az érkezést közvetlen követő államból, mára már főleg attól inkább nyugatabbra vagy délebbre (de nem feltétlenül nyugaton vagy délen!) laknak.
  • A megkérdezetteknek a letelepedésben a legtöbbet nem az otthoni barátok ismerősök és az Amerikában megismert magyarok, hanem azok az amerikaiak segítettek, akiket – már – az USÁ-ban ismertek meg.
  • A válaszadók természetesnek tartják és büszkék magyar származásukra, és legkevésbé szégyenkeznek miatta.
  • A bevándorlók lényegesen jobbnak tarják amerikai életüket a magyarországinál.

Ezzel vége a második résznek. A harmadik és egyben befejező részben ezúttal már az Amerikában született válaszadók véleményeit is megismerjük majd.

A folytatáshoz klikkelj ide

http://www.facebook.com/Amerikaimagyarvagymagyaramerikai

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>