Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok szocio-demográfiai jellemzői

Az “Amerikai magyar vagy magyar amerikai” nevű szociológiai jellegű kutatás alapvető céljainak valamint az adatgyűjtés kulisszatitkainak ismertetése után nem marad más hátra, mint megosztani a felmérés eredményeit.

Ennek megfelelően, az elkövetkezendő közel 5 bejegyzés az eredményeket és annak részleteit mutatja majd be. Az első – tehát ez az – írás a felmérés kitöltőinek (minta) általános kilétét, azaz a válaszadók szocio-demográfiai jellemzőit mutatja be, mert ezek nélkül nehéz bármilyen kérdésre adott választ és annak analízisét értelmezni.

További elemzések készülőben

Az ezt követő – két részből álló – írás egy viszonylag egyszerű eredményközlés lesz, melyből kiderül majd melyik kérdésre milyen válaszok érkeztek összesítve. Ugyanitt a totális minta eredményein túl, az eredményeket még aszerint is megvizsgáljuk, hogy ki hol született (USÁ-ban vagy az USÁ-n kívül) és ki milyen nyelven töltötte ki az online kérdőívet (magyarul vagy angolul).

Ezek után a kutatás egyik alapvető kérdését próbáljuk majd megválaszolni egy statisztikai módszer segítségével. Arra keressük a választ, hogy mely – a felmérésben szereplő – kérdésre adott válaszok határozzák meg vagy valószínűsítik a válaszadók bevallott identitását. Pontosabban fogalmazva, azt szeretnénk megtudni, hogy a választható négy identitás-lehetőséget (kizárólag magyar vagy Amerikában élő magyar vagy magyar származású amerikai vagy kizárólag amerikai) milyen válaszok befolyásolják illetve magyarázzák. Ugyanebben írásban, megpróbáljuk kideríteni a haza választásának befolyásoló tényezőit is.

Ezután pedig egy klaszterelemzést is készítünk. Talán ez az írás fog a legtöbb új információt tartalmazni minden kitöltő és olvasó számára. és itt lesz esély arra is, hogy ráismerjünk majd saját magunkra, amerikai-magyar ismerőseinkre és barátainkra. Ez az az elemzés ugyanis, melynek segítségével sikerült elkülöníteni hét azonosan válaszoló (tehát valószínűsíthetőleg azonosan is cselekvő és gondolkodó) amerikai magyar csoportot és azokat fényképszerűen körül is tudtuk írni. Ennek segítségével – remélhetőleg nem csak magunkra ismerünk majd, hanem nagyon fontos és eddig csak sejtett nézetkülönbségekre, preferenciákra, a sűrű hétköznapokban könnyen figyelmen kívül hagyható amerikai-magyar hétköznapi szokásokra illetve azok csoportonkénti különbözőségére is rácsodálkozhatunk majd.

Ezt követően készülnek majd további analízisek különböző szempontok szerint. Tervezzük, hogy összehasonlítjuk az eredményeket az angliai magyarok körében végzett menjek⁄maradjak nevű felméréssel, ugyanis a kérdőív összeállításánál, törekedtünk arra, hogy egyes kérdések megegyezzenek majd az ott feltettekkel. Reményeink szerint ez az egyedi összevetés is szolgál majd érdekes, sőt meglepő eredményekkel. Ezen kívül tervezünk még számos más specifikus kiértékelést, de ezekkel előre láthatólag majd csak 2016-ra készülünk el. Addig is maradjunk ezen írás fő témájánál. Mutassuk be kik is töltötték ki a kérdőíveket.

Szocio-demográfiai adatok

Ahogy korábban erről már írtunk, a közel 2,200 válaszadóból mintegy 1,800-an válaszoltak a szocio-demográfiai kérdésekre. Értelemszerűen tehát csak erről az 1,800-as mintáról tudunk bővebb háttér-információt szolgáltatni.

Ahol lehetséges, feltüntetjük és összehasonlítjuk majd a korábban már részletezett 2000-es census megfelelő amerikai-magyar demográfiai adataival is. Ez talán segít majd elhelyezni a felmérés “reprezentatív” jellegét, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a 2000 census sem tartható feltétlenül reprezentatívnak az amerikai magyarságra nézve, ráadásul az már 15 éves adat. (Fontos továbbá azt is megjegyezni, hogy az online kutatás természetrajzából fakadóan a kérdőívre válaszolók amúgy sem reprezentálhatják az Egyesült Államokban élő teljes magyar népességet.) Mindenesetre a censussal való összehasonlításokból jól lehet majd látni a minta eltérését ettől az egyetlen létező amerikai-magyar alapadattól. Kezdjük akkor az áttekintést.

Nemek aránya

A felmérésben többségben voltak a nők (61%) és ez az arány nem változott számottevően semmilyen bontásban (nyelv vagy születési hely) sem.  A census adataiban a nemek aránya kicsit jobban kiegyensúlyozott volt. Ott a magukat magyarnak – valamilyen szinten vagy okból – vallók 51%-a volt nő.

Életkor

A kitöltők átlagéletkora 44 év volt. A teljes minta életkori megoszlására pillantva és a census adataival összehasonlítva (lásd grafikon alul) elmondható, hogy egy lényegesen idősebb korosztály alkotta a mintát, ami nem meglepő, hisz a censusban a gyermekeket is beszámították.

Age distribution total

Az alábbi kumulatív életkorgrafikonról azonban az is jól kiolvasható, hogy a minta közel sem csak “idősekből” tevődik ki, inkább a középkorúak dominálnak, ugyanis 20%-a 34, mintegy 40%-a 41, 60%-a 48 és 80%-a pedig 60 év alatti.

Az átlagéletkor, a kor megoszlása (no és persze az eredmények) majd akkor lesznek érdekesek, amikor összehasonlítjuk ezt a mintát a menjek⁄maradjak felmérés mintájának átlagéletkorával, ugyanis az angliai magyar válaszadók lényegesen fiatalabbak voltak az amerikai magyaroknál, de erről majd egy későbbi írásban, részletesebben.

Percentage of respondents by age

Jelenlegi lakhely

Három állam híján, az Egyesült Államok minden államából érkezett válasz. A legtöbb válaszadó Kaliforniában él (407). A második legtöbb válasz (157)  Floridából míg a harmadik (130) Texasból jött. Az alábbi USA térképen jól kiolvasható a válaszadók számának megoszlása államonként, sőt az is jól látszik a “hőtérképről”, hogy a kitöltők döntő többsége javarészt a két partvidék menti, valamint a déli államokban él.

current location total

A magyar és angol nyelvű kérdőívek kitöltőinek lakhelye kis mértékben tér csak el. Amíg az angol nyelvű válaszadóknál Ohio és Kalifornia államok domináltak, addig a magyar nyelvűeknél, Kalifornia, Florida és New York volt a legtöbb válaszadó lakhelye. A censusban nem volt információ a lakhelyet illetően, így ezzel a mintát sem tudjuk sajnos összevetni.

Fontos megjegyezni, hogy a térképen jelzett adatok nem tükrözik az amerikai magyarság tényleges területi megoszlását, sőt nem feltétlenül esnek egybe bizonyos tradicionális és történelmileg kialakult nagy magyar diaszpóra-központokkal sem. Ennek ékes példája, a több mint száz éves múltra visszatekintő, viszonylag nagy lélekszámú és több aktív szervezetet is felsorakoztató New Jersey állam, melyből csupán csak 90 kérdőív érkezett.

A minta területi megoszlására egyébként sok minden volt hatással, de az adatgyűjtés tapasztalatait figyelembe véve, a leginkább befolyásoló tényező a helyi szervezetek vagy azok egyes képviselőjének aktivitása illetve inaktivitása volt. Ott vagy olyan fórumon, ahol sikerült egy lelkes és a felmérést támogató un. véleményvezért vagy a helyi közösséget befolyásolni képes magyart találni, abban az államban a kitöltött kérdőívek száma is megugrott. Mindez természetes és egyébként nem meglepő velejárója volt az adatgyűjtés módszerének.

Település jellege

A megkérdezettek lakhelyeinek jellege meglehetősen változatos. A válaszadók 25%-a nagyvárosban, 21-%-a pedig közepes nagyságú városban lakik, míg a kisvárosban vagy vidéki kistelepülésen élők együttesen a minta 21%-át teszik ki. A többi válaszhoz képest a legtöbben (31%) viszont külvárosban élnek és ez különösen az angol nyelven kitöltött illetve az USÁ-ban születettekre (40%) jellemző. Érdekes, mintegy tükörellentéte ennek az adatnak, hogy a magyar nyelvű és a nem az Egyesült Államokban született válaszadók viszont a nagy és közepes városokban laknak leginkább (51-53%).

where you live

 Állampolgárság(ok)

A kérdőív – különböző kontextusban ugyan és más módszerrel, de – két alkalommal is rákérdezett a válaszadó amerikai állampolgárságára.

A szocio-demográfiai blokkban szereplő ez irányú kérdés, nem az itt tartózkodás amerikai státuszára (pl. vízum típusa, zöldkártya, USA állampolgár) kérdezett rá, hanem  pusztán az állampolgárság(ok)ra. Fontos adalékinformáció, hogy a szocio-demográfiai kérdés elemzéséből kihagytuk az egyéb állampolgársági (pl. Román vagy kanadai) válaszokat. Itt csak a magyar vagy amerikai illetve a kettős állampolgárságú (azaz mindkettőt bejelölő) válaszokat vizsgáltuk meg, melyet a lenti grafikon szemléltet.

your citizenship

A teljes minta tekintetében közel azonos a magyar és amerikai állampolgárok aránya (49% vs. 56%). 27%-a vallotta magát kettős állampolgárnak, ami alacsonynak tűnik, és talán csak akkor értelmezhető, ha a további bontás eredményeire pillantunk. Jól látható ugyanis, hogy az angol nyelvű és az USÁ-ban születettek kettős állampolgársági aránya a döntő ok az alacsony (15% és 9%) teljes mintára kivetített kettős állampolgárságúak részarányának. Sőt a két nyelvi és születési hely szerinti bontásban ez az arány statisztikailag szignifikáns mértékben eltér egymástól (9% vs. 35% és 15% vs. 35%)

Az eredményt egy más szemszögből nézve az is kiolvasható, hogy a magyar nyelvű és az Egyesült Államokba bevándorlók állampolgársága sokkal kiegyensúlyozottabb, színesebb.

Iskolai végzettség

Az iskolai végzettség tekintetében a minta erősen felülreprezentáltnak tűnik első látásra, bár nehéz ezt pontosan megítélni a két ország – főleg a rendszerváltás előtti – iskola-rendszerbeli különbségei miatt. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek negyede posztgraduális képzéssel bír, és csak nagyon alacsony az érettségivel nem rendelkezők száma. Kevesebb mint egy százalék végzett nyolc általánost és a középfokú végzettségűek is csupán a minta 20%-át teszik ki. Ezek az adatok valószínűleg a mintavétel módjának (torzító) hatását is tükrözik a magasabb iskolázottságúak javára.

Az érem másik oldalát nézve, a felmérés viszont kiváló betekintést nyújt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező Amerikában élő magyarság főbb jellemzőiről, gondolkodásáról és szokásairól.

education

Lakás vagy ház tulajdoni viszonya

A válaszadók többsége (42%) jelzáloggal terhelt ingatlannal, rendelkezik míg több mint egyharmad bérli jelenlegi lakhelyét. Minden ötödik megkérdezett viszont már törlesztőrészlettel nem megterhelt teljes ingatlan-tulajdonos és ez inkább az angol nyelvű valamint az USÁ-ban születetteknél fordul elő elsősorban. Ellentétben a bérléssel, ami viszont a magyar nyelvű és a nem az Egyesült Államokban születettek körében népszerű inkább.

 status of house

Hálószobák száma

Ahhoz, hogy a felmérésben résztvevők egyes válaszainak esetleges motivációit jobban megismerjük, szerettünk volna minimális betekintést nyerni azok vagyoni helyzetébe. Ez azonban rendkívül szenzitív terület, így úgy döntöttünk, hogy csak a hálószobák számára kérdezünk rá és csak ezekből – illetve az imént ismertetett ház⁄lakás tulajdonjogi viszonyából – próbálunk majd következtetni a válaszadók anyagi helyzetére.

number of bedrooms

Az átlag hálószobák száma a teljes mintában 2.5. A válaszadók majdnem egyharmada (36%) 1 vagy 2 hálószobás, szintén közel egyharmada (34%) 3 hálószobás és ismét mintegy egyharmada pedig 4 vagy annál több hálószobás lakásban lakik. A nyelv illetve a születés szerinti bontásban nem volt óriási különbség kivéve, hogy a magyarországi kitöltők körében sokkal népszerűbb az egy hálószobás lakás.

Családi állapot

A családi állapot meglehetősen homogén képet mutat. A megkérdezettek 72%-a élettársi vagy házastársi viszonyban él bár az angol nyelvű és az USÁ-ban született válaszadóknál az egyedüliek aránya 20% körüli. Ez majdnem duplája a magyar nyelvű és a nem Amerikában születettek válaszainak.

merital status

A census családi állapotával összevetve elmondható, hogy a felmérés mintája elsősorban a házasok és az élettársi viszonyban élők válaszait tükrözi (lásd alul két grafikont erről) .

Marital status compare ALL

Ha a censusban minden, magát magyarnak vagy magyar származásúnak valló családi viszonyát hasonlítjuk össze a felmérés összes válaszadójának családi állapotával, a leglényegesebb különbség a házasok és az egyéb kategóriák (pl. gyermekek) nagyobb aránya a census javára. Ez valószínűleg a korábban említett módszertani különbségből is adódik.  Ha pedig leszűkítjük az összehasonlítást a Magyarországon születettekre, akkor a legnagyobb differencia az özvegyek (16% vs. 2%) és a házasok (62% vs. 77%) arányánál mutatkozik.

Marital status compare HU

 Élettárs állampolgársága és iskolai végzettsége

Az élettársakról csak minimális információt gyűjtöttünk viszont ezen adatok fontos szerepet töltenek be majd egyes kérdések (pl. családban beszélt nyelv) értelmezésénél. Azok a résztvevők, akik hajlandóak voltak erre az egyébként a kérdőívben utoljára feltett két kérdésre is válaszolni, megerősítették a minta viszonylagos felülreprezentáltságát ugyanis házastársaik is meglehetősen magas iskolai végzettséggel rendelkeznek (lásd diagramot alul).

Az iskolai végzettség tekintetében nem volt számottevő különbség semmilyen bontásban. Az állampolgárságnál, ahogy várható volt, az USÁ-ban születettek körében minden kilencedik válaszadónak amerikai állampolgár a férje, míg a magyaroknál “csak” minden hetedik. A kettős állampolgárság pedig szinte csak a magyarországi válaszadókra jellemző.

sposue highest degree

A házastársak döntő többsége (76%) amerikai állampolgár, 32%-a magyar állampolgárságú és 12%-a rendelkezik csupán kettős állampolgársággal.

Nos, eddig tartott a válaszadók szocio-demográfiai jellemzőinek bemutatása.Fogaljuk akkor össze a legfontosabb tudnivalókat a könnyebb követhetőség érdekében:

  • A felmérésben többségben voltak a nők (61%) és a házastársi vagy élettársi viszonyban élők (72%).
  • A kitöltők átlag életkora 44 év volt és 27%-a kettős állampolgár bár ez a szám magasabb a magyarul kitöltöttek körében.
  • A válaszolók döntő többsége javarészt a két partvidék menti, valamint a déli államokban él. Kaliforniából, Floridából és Texasból érkezett a legtöbb válasz.
  • A legtöbben (31%) külvárosban élnek többnyire (42%) jelzáloggal terhelt házban, ahol az átlag hálószobák száma 2.5.
  • A felmérésben résztvevők döntő többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, sőt negyede posztgraduális képzésben is részt vett már.
  • A házastársak döntő többsége amerikai állampolgár és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Ezek ismeretében a következő részben bemutatandó fő kérdések is kellőképpen értelmezhetővé válnak. Sőt ezen jellemzők adják majd a későbbiekben bemutatott klaszterelemzés fényképszerű leírásait is. Érdemes tehát majd ide vissza-vissza látogatni a kutatás fő kérdéseire adott válaszok eredményeinek ismeretében.

A folytatáshoz klikkelj ide

http://www.facebook.com/Amerikaimagyarvagymagyaramerikai

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>