Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok mindennapi élete és gondolatai

Most, hogy megismertük a felmérésben szereplők szocio-demográfiai jellemzőit, valamint az Amerikában letelepedők bevándorlással összefüggő válaszait, a következő 20 kérdésben megismerjük az összes válaszadó Magyarországgal és Amerikával kapcsolatos gondolatait, érzéseit, sőt betekintést  nyerünk mindennapi életük egyes részleteibe is. Ebben a részben kapunk választ – saját maguk által definiált – identitásukra is.

Lássuk akkor a felmérés legérdekesebbnek ígérkező kérdéseit, melyeket  ezúttal már mindenki, azaz a letelepedők és az itt születettek is megválaszoltak.

Mi az Ön jelenlegi amerikai státusza az USÁ-ban?

A válaszadók döntő többsége (72%) amerikai állampolgár (is).  Ha ez az arány nem is ennyire magas a magyarországi bevándorlók körében, azért azok több mint fele (57%) ma már “kék” útlevéllel (is) rendelkezik, ami valószínűleg egyrészt a már korábban említett bevándorlással kapcsolatos motivációkkal (pl. házasság amerikai állampolgárral) és a tetemes (átlag 16 év) tartózkodási idővel hozható összefüggésbe.

A Magyarországról érkezettek második leggyakoribb amerikai tartózkodási státusza a zöld-kártya (24%). A felmérésben résztvevők csak elenyésző része (3%) volt a helyi törvények alapján jogilag illegális státuszban, azaz lejárt vízummal az országban tartózkodó turista, bár ezt az alacsony értéket a felmérés módszertana és az esetleges retorzióktól való félelem is minden bizonnyal befolyásolta.

Current Status in the US

Az érkezéskori és a jelenlegi státusz összehasonlításának vannak ugyan komoly limitációi valamint módszertani hiányosságai, mindenesetre a lenti grafikonra pillantva azt a következtetést azért bátran levonhatjuk, hogy ezen válaszadók többsége – az átlag 16 év elmúltával – nem valószínű, hogy átmeneti jelleggel tartózkodik (már) az Egyesült Államokban. Hogy esetleg itt szeretne-e maradni vagy visszaköltözne-e Magyarországra, arra a következő kérdés fog választ adni.

status now and at arrival

A válaszadók visszaköltözéssel kapcsolatos gondolatait és terveit két lépésben próbáltuk megközelíteni a felmérésben. Először a hazaköltözés jövőbeni valószínűségére voltunk kíváncsiak. Ezzel a kérdéssel ki tudtuk szűrni azokat, akiket legalább valamilyen szinten foglalkoztatja a hazaköltözés gondolata. Az ezt követő kérdésben pedig már csakis ezeket a válaszadókat kérdeztük a magyarországi visszaköltözés időpontja felől. Lássuk akkor a valószínűségre érkezett válaszokat először.

Összességében véve mennyire valószínű, hogy a jövőben visszaköltözik Magyarországra?

A teljes minta 41%-a nyilatkozott úgy, hogy biztosan NEM költözik haza a jövőben. Ez az arány az angol nyelven kitöltők körében 49%, a magyar nyelven válaszolóknál pedig 36%, azaz közel minden harmadik magyar válaszoló egyáltalán nem tervezi a hazaköltözést.

Viszont a Magyarországról érkezettek kétharmada (és az angolul kitöltöttek fele)  valamilyen szinten eljátszik – illetve ebben a felmérésben eljátszott – a hazatérés gondolatával, igaz ezek csupán töredéke (3-6%) volt, aki úgy válaszolt, hogy biztosan hazaköltözik majd valamikor.

Mikor tervezi a hazaköltést Magyarországra?

Ahogy korábban említettük, ezt a kérdést már csak a teljes minta 59%-ának tettük fel az alábbi grafikonon feltüntetett 5 választási lehetőségekkel.

when do you plan to move back

Az eredményekből és az egyéb válaszok elemzéséből úgy tűnik, mintha egyesek nagyon meglepődtek volna a direkt kérdésen azok után, hogy a megelőző kérdésben nem zárták ki egyértelműen a hazautazás lehetőségét. Ahogy azt sejteni lehetett az első kérdés válaszaiból, csak igen kevés válaszadó tervezi hazaköltözését. Egész pontosan az erre a kérdésre válaszolók összesen 26%-a (viszont a teljes minta mindössze 9%-a) biztos csak magyarországi visszaköltözésében. Az is érdekes, hogy ezen csekély kisebbség több mint fele csak nyugdíjas éveire tervezi a hazatelepedést.

Milyen gyakran járt Magyarországon az elmúlt 5 évben?

Most, hogy már tudjuk a hazaköltözési szándékot, nézzük akkor a magyarországi hazautazás gyakoriságát az elmúlt 5 évben. Ennek értelmezéséhez azonban fontos emlékeztetni mindenkit arra a tényre, hogy míg az Európai Unió országaiból egy magyar út átlag pár száz eurós kiadást ró egy családtagra, addig az Amerikából történő hazautazás sokszor ezer dollárba vagy annál többe is kerülhet fejenként, ami egy három-négyfős családnál komoly anyagi áldozatot követel az éves büdzsé tervezésekor.

Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a teljes minta 31%-a nem volt Magyarországon az elmúlt 5 évben, igaz ez az arány elsősorban az USÁ-n kívül születettek és az angol nyelven kitöltők miatt ilyen magas, ugyanis ezen csoportoknál több mint a megkérdezettek fele nem járt az Óhazában ebben az időszakban.

A magyar válaszadóknál sokkal jellemzőbb a hazalátogatás, náluk csak annak gyakorisága változik. 18%-a volt egyszer otthon, 28%-a kétszer-háromszor is. 23%-a éves szinten egyszer utazik haza, sőt 12%-a akár többször is évente. Átlagosan körülbelül kétszer jártak otthon az elmúlt 5 évben.

how often did you visit

Milyen gyakran járt turistaként külföldön más USA tagállamba való utazást és esetleges magyarországi útja(i)t NEM figyelembe véve az elmúlt 5 évben?

A magyarországi látogatás eredményeit önmagukban véve nehéz értelmezni, ezért azt is megkérdeztük, hogy milyen gyakran járt külföldön a magyarországi hazautakat leszámítva. A lenti ábrát a korábbival összevetve megállapítható, hogy a válaszadók – ha kis mértékben is, de – gyakrabban választottak úti célnak más országokat (a magyar hazautazásokkal szemben) az elmúlt öt évben. Máshonnan megközelítve, a nagy anyagi áldozat ellenére, a válaszadók fele közel ugyanolyan gyakran utazik Magyarországra mint más országba.

how often outside of US

Milyen gyakran tartja a kapcsolatot otthoni / magyarországi ismerőseivel, barátaival?

A hazautazási szokások természetes velejárója az otthoni kapcsolatok ápolása. Igen ám, de amint láttuk nem minden válaszadó utazik haza éves rendszerességgel.  Logikus lépés volt tehát, hogy rákérdezzünk a magyarországi rokonokkal és ismerősökkel való kapcsolattartás gyakoriságára is.

how often keep contact

A fenti ábráról kiderül, hogy a teljes minta több mint fele legalább heti rendszerességgel ápolja magyar kapcsolatait. A magyarul kitöltött kérdőíves válaszoknál ez az arány még a 70%-ot is eléri. Ennél a csoportnál gyakorlatilag alig van valaki, akinek ne lenne rokona otthon vagy ne tartaná velük a kapcsolatot.

Nem úgy az angol nyelvű és az USÁ-ban született válaszadóknál, ahol a résztvevők közel harmadának vagy nincs kapcsolata vagy nem ápolja azokat magyar ismerőseivel, rokonaival. Még mielőtt valaki csak a negatívumot venné észre az angol nyelvű válaszok eredményeiben, fontos megjegyezni, hogy ezen válaszadók negyede ugyanolyan – legalább – heti rendszerességgel tartja magyarországi kapcsolatait mint a Magyarországról érkezett válaszadók. Ez mindenképpen figyelemre méltó.

Milyen gyakran tájékozódik az otthoni / magyarországi hírekről?

A válaszadók fele legalább heti rendszerességgel követi a magyarországi híreket, többségük még naponta is. Ez utóbbi főleg a Magyarországról érkezettekre jellemző, bár érdekes módon az USÁ-ban születettek is viszonylag gyakran követik a magyar híreket.

follow news on Hungary

Milyen gyakran tájékozódik az amerikai hírekről?

Az igazi kérdés viszont az, hogy miképp viszonyul ez a gyakoriság az amerikai hírek követésének rendszerességéhez. Erről az alábbi grafikon nyújt információt. Már első ránézésre kiolvasható az óriási különbség, ugyanis a válaszadók döntő többsége napi szinten követi az amerikai híreket és ez semmilyen bontásban nem mutat számottevő különbséget.

Összevetve tehát megállapítható, hogy a megkérdezettek sokkal rendszeresebben követik az Egyesült Államokról szóló híreket, mint a magyarországiakat.

follow news on US

Milyen az Egyesült Államokban működő magyar közösség(ek)nek rendszeres tagja Ön?

A következő néhány kérdés a válaszadók mindennapi életébe enged bepillantani. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a felmérésben résztvevők milyen, az Egyesült Államokban működő magyar közösségnek vagy szervezetnek voltak rendszeres tagjai. Ennél a kérdésnél több választ is meg lehetett adni. A válaszokat az alábbi diagram illusztrálja.

what hungarian community are you member

A legnépszerűbb (30-36%) amerikai-magyar közösségi forma az internet adta magyar közösségi fórumok. A második legtöbbet említett (25-27%) fórum már a helyi szerveződésűekhez kapcsolódik. Itt a válaszadók a magyar közösségi és kulturális házat jelölték meg.  A következő két közel azonos mértékben említett másik közösség a magyar iskolák valamint a cserkészegyesületek voltak. E kettő azonban a magyarországi bevándorlókra jellemző inkább.

Az is sokatmondó adat, hogy a válaszadók 40%-a nem aktív tagja semmilyen magyar közösségnek és érdekes módon itt nem mutatható ki lényeges különbség semmilyen bontásban sem. Azaz, a Magyarországról származók ugyanolyan mértékben húzódnak vissza minden nemű rendszeres magyar közösségtől, mint az Amerikában születtek vagy az angolul válaszolók.

Az alábbi skálán kérjük értékelje, mennyire elégedett Ön az alábbiakkal

A felmérésben résztvevőket az élet néhány aspektusával kapcsolatos elégedettségeikről is megkérdeztük. (A skála 1-es értéke azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 9-es értéke pedig azt jelenti, hogy teljes mértékben elégedett).

A megkérdezettek viszonylag elégedettnek vallják magukat életük több dimenziójával is (átlag 7.2 érték a 9-es skálán). Ezek közül – kis mértékben ugyan de – az egészségi állapot a legelégedettebb aspektus (7.4). Az átlaghoz képest két dimenzióval a válaszadók viszont kevésbé elégedettek: munkájukkal (6.9) és társadalmi életükkel (6.6)

Ez utóbbi dimenzióban mutatkozik a legnagyobb különbség a magyar és angol nyelvű valamint az USÁ-ban és az USÁ-n kívül születettek válaszai között. Az Egyesült Államokban születettek és az angolul kitöltött válaszadók sokkal elégedettebbek társadalmi életükkel (6.9 vs. 6.5).

To what extent life aspects

Kérjük egy 1-től 9-ig terjedő skálán értékelje, hogy mennyire barátkozik, ismerkedik az alábbi személyekkel!

A kérdőív kitöltőinek egy 1-től 9-ig terjedő skálán kellett értékelniük ismerkedésük, barátkozásuk mértékét a felsorolt személyekkel, csoportokkal. (Az 1-es azt jelentette hogy egyáltalán nem, míg a 9-es azt jelezte, hogy teljes mértékben.) A három lehetséges válasz közül az amerikaiakkal való barátkozás, ismerkedés dominált és ebben nem volt lényeges különbség semmilyen bontásban. Ez talán nem meglepő az eltelt átlag 16 év fényében, sőt jól illusztrálja, hogy a bevándorló magyarok nem elszigetelten élnek az Újvilágban.

level of relationship with locals

Milyen mértékben fontosak az Ön számára az alábbiak?

A napi élethelyzeteken túl azt is szerettük volna megtudni, hogy miképpen viszonyulnak a felmérésben résztvevők (még) az élet bizonyos tradicionális vagy tipikus magyar aspektusaihoz. A felsorolt nyolc magyar lehetőséget egy 1-től 9-ig terjedő skálán kellett azok fontossága szerint értékelni, ahol az 1-es érték az egyáltalán nem, a 9-es pedig a nagyon fontosnak tartom-ot jelentette.

level of importance

A résztvevők egyértelműen (7.3) a magyar ételeket tartják a legfontosabbnak, a magyar popzenét pedig a legkevésbé (4.2). Míg a magyar ételeket elsősorban az angol nyelvű válaszadók (7.9) és az USÁ-ban születettek  (8.1) tartják nagyon fontosnak, addig a popzenét minden válaszadó hasonlóképpen helyezi a sor legaljára.

E kettő között viszonylag előkelő helyet foglal el a magyar irodalom (5.9) és költészet (5.4), de ezeket inkább a magyarországi válaszadók preferálták. A magyar népviselet (4.8), a magyar néptánc (4.9) és népzene (5.3) értékeit többnyire az Amerikában született és angol nyelvű válaszadók szavazatai “húzták fel”. A magyar film (5.5) meglehetősen egyformán fontos minden válaszadónak.

Mit adott Önnek az Amerikai Egyesült Államok?

A kérdőív 4 nyílt végű kérdést is tartalmazott, ahol a résztvevőknek módjukban állt véleményüket – 100 karakter erejéig – szabadon is kifejteni. A lent látható un. szófelhők, az ezekre a nyílt végű kérdésekre beérkezett angol és magyar nyelvű válaszokat illusztrálják azok gyakorisága szerint. (Minél nagyobb egy szó a felhőben, annál többet említették azokat a válaszadók a többi szóhoz képest).

Az első kérdés úgy hangzott, hogy “Mit adott Önnek az Amerikai Egyesült Államok?” A két szófelhőre pillantva hirtelen nem tűnik nagynak a különbség a két nyelvi kérdőív válaszai között, azonban ha közelebbről megfigyeljük a két szófelhőt, akkor észrevehető, hogy míg a magyarok inkább munkát, életet és anyagi jólétet “kaptak”, addig az angol nyelvű kitöltőknél ezeken túl a családi “hagyatékra” utaló szavak (born, family, parents, children) is közel hasonló rendszerességgel szerepelnek.

how you benefit from US English2

mit adott aY USA2

Mit adott Önnek Magyarország?

Ezt a kérdést Magyarország vonatkozásában is feltettük. Itt szintén sok az átfedés a két nyelvi válasz összegzése között, de itt már tapasztalható némi attitűdbeli különbség is a két szófelhő között. Az angol válaszok csupa pozitív hozadékot sorolnak fel, míg a magyar nyelvű válaszokban már előbukkannak olykor-olykor negatív “hozott értékek” is.

What has Hungary given to you EN responses

What has Hungary given to you HU

Ez a különbség akkor domborodik ki jobban, ha a szófelhő mellett egy másik módszerrel próbáljuk a válaszokat csoportosítani és értelmezni.  Az alábbi ábrán megpróbáltuk az említett “adományokat” azonos csoportokba rendszerezni a pozitívaktól kezdve a negatívokon át. Meglehetősen szubjektív módon 19 csoportot tudtunk képezni a válaszokból. Ezt követően az ezen kategóriákba tartozó szavak említettségének gyakoriságát rögzítettük a két országra egyaránt.

Az így kapott ábrából sok minden kiolvasható. Többek között az is, hogy a válaszadók a lehetőségeket, a reményt, szabadságot, az anyagi boldogulást, az életszínvonal javulását, a karriert és munkát szinte csak az Egyesült Államoknak tulajdonítják. Körülbelül hasonló mértékben kaptak a két országtól tudást, tapasztalatot, értékeket, szemléletet és családi, baráti kötelékeket. Magyarország kvázi exkluzív adománya a válaszadók szerint a nyelv, a kultúra, identitás, emlékek, gyökerek, de ide sorolják a limitált lehetőségeket, a rossz életszínvonalat és a negatív szemléletet is.

mit adott contrast

Milyen jelzőkkel írná le az Amerikai Egyesült Államokat?

A fennmaradó két nyílt végű kérdésben a résztvevőket arra kértük, hogy próbálják meg leírni az Egyesült Államokat és Magyarországot jelzőkkel. A válaszokat megint csak a kitöltött nyelvek szerint csoportosítva szófelhőkbe gyűjtöttük. Lássuk először az USÁ-ra adott jelzőket.

A két szófelhő meglepő módon nagyon nagy hasonlóságot mutat. A válaszadók által legtöbbet használt 5 jelző az USÁ-ra a következő volt: szabad; lehetőség; nyitott; barátságos; változatos.

adjectives for US EN

adjectives for USA HU

 

Milyen jelzőkkel írná le Magyarországot?

Az igazán nagy kontraszt a két nyelvi kérdőív válaszai között és a relatív legtöbb negatív jelző a legutolsó nyílt végű kérdésnél jött elő a válaszadókból, amikor Magyarországot kellett leírniuk. A két lenti szófelhőre pillantva világosan látszódik a különbség. Míg az angol nyelvű szófelhőben csak elvétve találunk pejoratív értelmű vagy negatív szavakat, a magyar válaszoknál szép számmal előfordulnak azok (korrupt, rossz, negatív, szomorú, depresszió, borzasztó).

Adjectives for Hungary EN

adjetives for Hungary HU

Mi az Ön családjában (otthonában) leggyakrabban beszélt nyelv?

Az identitás egyik meghatározó eleme a nyelv. Éppen ezért három kérdést is szenteltünk erre a témakörre a kérdőívben. A census amerikai-magyar adataihoz hasonlóan mi is rákérdeztünk a családban használt nyelv(ek) gyakoriságára. Ezt követően pedig tovább érdeklődtünk a válaszadó saját valamint – ha van – legkisebb gyermekének nyelvtudása felől.

Lássuk akkor először a válaszokat a családban beszélt nyelv gyakoriságára. Előtte azonban érdemes még megnézni a census hasonló adatát is, hogy legyen valami viszonyítási alapunk. Nos, a census erre irányuló kérdését nem tudjuk egy az egyben értelmezni, mert a kérdést nem ugyanúgy tették fel 2000-ben. Ami összehasonlítható viszont az a háztartásban csak angolul beszélők gyakorisága, mert ilyen válaszlehetőség mind a censusban mind pedig a felmérésben előfordult. Ebből az összehasonlításból a következők derülnek ki. A censusban a magát valamilyen okból magyarnak vagy magyar származásúnak valló összes – kb 1,4 millió – Amerikában élő “magyar” 88%-a, míg az ebben a felmérésben részt vevő összes válaszadónak csupán csak a 24%-a beszél kizárólag angolul otthon. Óriási különbség. Ha pedig csak azokat a válaszadókat hasonlítjuk össze, akik nem az USÁ-ban születtek, akkor ez a különbség már nem ilyen számottevő (24% vs. 14%), de azért itt is jól megfigyelhető a censusban résztvevők előrehaladottabb asszimilációja.

most frequently spoken language

A fent látható ábra a jelen felmérésben kérdezett családban beszélt nyelvre adott válaszok eredményeit mutatja, ahol a kérdést úgy tettük fel, hogy a válaszadóknak egy 1-től 9-ig terjedő skálán kellett válaszolniuk. Az értékek pedig a következők voltak: az 1-es válasz azt jelentette, hogy kizárólag magyarul beszélünk otthon; a 3-as többnyire magyarul beszélünk; az 5-ős közel ugyanolyan gyakran beszélünk magyarul is és angolul is; a 7-es többnyire angolul beszélünk; és végül a 9-es arra utalt, hogy kizárólag angolul beszélünk otthon.

A teljes minta átlaga (5.4) szerint a válaszadók közel ugyanolyan gyakran használják mind a két nyelvet otthonukban. Azonban ha a válaszokat a kitöltött nyelv vagy a születési hely szerint vizsgáljuk, akkor világosan látszik, hogy míg – nem meglepően – az angol nyelvű ás Amerikában születtek többnyire (7.1 és 7.2) az angolt beszélik otthon, addig a magyarországi válaszadók nem feltétlenül használják anyanyelvüket lényegesen gyakrabban otthonukban. A magyar válaszadók átlag értéke (4.1) ugyanis közelebb áll a két nyelv közel azonos használatának gyakoriságához, ami talán az eltelt évekkel, a házastársak amerikai voltával és a gyermekek amerikanizációjával is magyarázható.

Kérjük, értékelje a saját tudását az alábbi szempontok mentén!

Nézzük akkor a válaszokat arra a kérdésre, melyben a válaszadókat arra kértük, hogy értékeljék saját nyelvi tudásukat egy 1-től 9-ig terjedő skálán, ahol az 1-es az abszolút nemet, míg a 9-es az anyanyelvi szintet jelentette. A válaszokat különböző bontásban az alábbi ábra szemlélteti.

Your OWN language skills here

A válaszadók nagyon jónak (8.0) ítélik meg saját angol tudásukat és erről a Magyarországról érkezettek és a magyarul kitöltők is hasonlóan vélekednek (7.5 és 7.6). Ez a magas érték talán nem meglepő, mert tudjuk, hogy a bevándorlók huzamosabb ideje élnek az Egyesült Államokban. Érdekes módon ezen magyarországi válaszadók angol nyelvű beszéd-, írás- és olvasás készsége között nem mutatkozik számottevő különbség, holott az általános tapasztalat az, hogy a bevándorlók valamivel jobban beszélik, mint olvassák vagy írják az idegen  nyelvet.

A várt nagy különbség a magyar nyelvtudásban mutatkozott meg. Szignifikáns különbségeket tapasztalhatunk mind a beszéd, az írás és az olvasás területén mindegyik bontásban. Figyelemre méltó azonban az angolul kitöltők – saját maguk által bevallott – magyar nyelvi ismerete (5.4, 4.8, 4.4).

Ha van gyermeke, vagy gyermekei, kérjük értékelje tudását az alábbi szempontok mentén! Amennyiben több gyermeke is van, kérjük a legfiatalabb gyermeke kompetenciáit vegye figyelembe a válaszadásnál.

Lássuk akkor hogyan ítélik meg a válaszadók legkisebb – de már iskoláskorú – gyermekeinek nyelvtudását. Ennél a kérdésnél nagy dilemma előtt álltunk, de végül úgy döntöttünk, hogy a legkisebb gyermek tudására kérdezünk rá, mert tapasztalatok szerint a legkisebb gyermeknél vehető észre a legjobban a környező kultúra és nyelv hatása (és a szülők kevesebb figyelme).

A válaszadók szinte anyanyelvi szintűnek ítélik meg legkisebb gyermekük angol nyelvű tudását függetlenül attól, hogy a szülők hol születtek vagy milyen nyelven töltötték ki a kérdőívet. A szinte anyanyelvi szintű angoltudással ellentétben a gyermekek a magyar nyelvet már korántsem anyanyelvi szinten sajátítják el.  Az angolul kitöltöttek és az USÁ-ban születetteknél érthetően alacsony értékeket találunk mind a három aspektusban. A magyarországi szülő(k)től származó legkisebb gyermekeknél is alacsonyak a magyar nyelv elsajátítására utaló értékek. Ezen belül beszélni tudnak legjobban (6.8) és írni a legkevésbé (4.5).

your child youngest language skills

És ennek a kérdésblokknak a végén térjünk rá akkor a két identitással kapcsolatos kérdésre. A válaszadóknak lehetőségük volt árnyaltabb formában válaszolniuk arra a kérdésre, hogy melyik országot tarják hazájuknak a kettő közül, valamint kész választási helyzet elé is állítottuk őket, amikor saját magukat kellett meghatározni 4 lehetséges válasz közül.

Melyik országot tekinti Ön hazájának?

Az eddigi kérdésekre adott válaszokból és a szocio-demográfiai adatokból talán már sejthető lehet a válasz az első kérdésre, ahol arra kértük a résztvevőket, hogy mondják meg melyik országot tekintik hazájuknak. Erre egy 1-től 9-ig terjedő skálán árnyalhatták válaszaikat a kizárólag Magyarország (1) és a kizárólag az USA (2) válaszok között.

which country for home2

A fenti grafikonon feltüntetett teljes mintára kivetített válaszokból úgy tűnik a válaszadók inkább az Egyesült Államokat tartják hazájuknak. A minta közel 42%-a ugyanis, inkább az USÁ-t jelölte hazájának (6-9 értékek összesítve) a 24%-nyi válaszadóval szemben, akik inkább Magyarországot (1-4 értékek összesítve). A kettő között a válaszadók mintegy harmada (5-ös értéket választott) viszont nem tudott választani, ők azok akik mindkét országot egyformán hazájuknak vallják.

which country for home

A különböző bontásokban és a fenti részletes eredményekből azonban kicsit árnyaltabb kép tárul elénk, sőt az is egyértelműnek látszik, hogy a teljes minta enyhe Egyesült Államokhoz jobban húzódó összeredményét az angol nyelvű és az Amerikában született válaszadók döntő többségének (69-78%) igen erős USA preferenciája eredményezi.

A magyarul kitöltők, illetve a nem az USÁ-ban születettek körében a domináns (41-43%) válasz, hogy mindkét országot egyformán hazájuknak tekintik. Ezen válaszadók közel egyharmada (még?) mindig Magyarországot tartja inkább hazájának, viszont minden negyedik magyarországi válaszadó (már?) az Egyesült Államokat.

Melyik állítás áll legközelebb Önhöz?

És végül lássuk miképpen választottak a résztvevők a felmérés nevéül is szolgáló négy állítás közül. Emlékeztetőül itt már nem a hazáról kérdeztük a kitöltőket, hanem arra kértük határozzák meg magukat a négy identitásra vonatkozó  állítás közül választva.

Itt is nagyon érdekesen alakultak az eredmények. A válaszadók elenyésző hányada vallotta magát vagy csak és kizárólag magyarnak (4%) vagy csak és kizárólag Amerikainak (1%). A magukat Amerikában élő magyarnak gondolók enyhe többségben (50%) voltak a magukat magyar származású amerikainak tartókkal szemben (45%) a teljes mintán belül.

whihc country3

A nyelvi és születési hely szerinti bontásban azonban nem volt ennyire kiegyensúlyozott a kép. Az angol nyelvű és az Amerikában született válaszadók döntő többsége (77% és 84%) magyar származású amerikainak vallotta magát. Ezzel szemben a magyarul válaszolók és a vélhetően Magyarországon születettek közel kétharmada tartja magát Amerikában élő magyarnak, és itt 6-7%-a a válaszadóknak már kizárólag magyarnak is vallotta magát.

Arról, hogy milyen válaszok határozzák meg azt, hogy ki minek tartja magát illetve melyik országot véli hazájának, arról a következő írásban lesz szó.  Addig is foglaljuk össze tömören az ebben a részben megismert legfontosabb eredményeket.

  • A válaszadók döntő többsége (72%) amerikai állampolgársággal (is) rendelkezik és mindössze 9%-uk biztos magyarországi visszaköltözésében.  Ezek közül is több mint a fele csak nyugdíjas éveire tervezi a hazatelepedést.
  • A megkérdezettek sokkal rendszeresebben követik az Egyesült Államokról szóló híreket, mint a magyarországiakat.
  • A legnépszerűbb amerikai-magyar közösségi formájuk az internet adta magyar közösségi fórumok, de a válaszadók 40%-a semmilyen magyar közösségben nem vesz részt rendszeresen.
  • Az Egyesült Államokban születettek és az angolul válaszolók sokkal elégedettebbek társadalmi életükkel a Magyarországról érkezett válaszolókkal szemben.
  • A bevándorolt magyarok nem elszigetelten élnek az Újvilágban, mert körükben is – az USÁ-ban születettekhez hasonló mértékben – dominál az amerikaiakkal való barátkozás és ismerkedés.
  • A válaszadók közel ugyanolyan gyakran használják mind a két nyelvet otthonukban. Míg az Amerikában születtek többnyire az angolt beszélik otthon, addig a magyarországi válaszadók nem feltétlenül használják anyanyelvüket lényegesen gyakrabban otthonukban.
  • A válaszadók anyanyelvi szintűnek ítélik meg legkisebb gyermekük angol nyelvi tudását függetlenül attól, hogy a szülők hol születtek vagy milyen nyelven töltötték ki a kérdőívet. A magyarországi szülő(k)től származó legkisebb gyermekeknél alacsonyak a magyar nyelv elsajátítására utaló értékek. Ezen belül beszélni tudnak a legjobban, írni a legkevésbé.
  • A megkérdezettek többsége (42%) inkább az Egyesült Államokat tartja hazájának, bár 24%-a Magyarországot, egyharmada pedig mindkettő országot hazájának vallja. A Magyarországról bevándoroltak körében a domináns (43%) válasz, hogy mindkét országot egyformán hazájuknak tekintik.
  • A válaszadók elenyésző hányada vallotta magát vagy csak és kizárólag magyarnak (4%) vagy csak és kizárólag Amerikainak (1%). A magukat Amerikában élő magyarnak gondolók enyhe többségben (50%) voltak a magukat magyar származású amerikainak definiálóknál (45%) a teljes mintán belül. A Magyarországról bevándoroltak kétharmada magukat Amerikában élő magyarnak tartja.

A folytatáshoz klikkelj ide

http://www.facebook.com/Amerikaimagyarvagymagyaramerikai

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>