Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok haza és identitásválasztása.

Az amerikai-magyar vagy magyar-amerikai felmérés kérdéseire adott válaszok elemzését követően, ebben az írásban azt próbáljuk kideríteni, hogy a kérdőív segítségével felmért tényezők közül melyek határozzák meg a résztvevők választását a hazáról (“Melyik országot tekinti Ön hazájának?“) és identitásukról (“Melyik állítás áll legközelebb Önhöz?”) objektívan. Igen objektívan, mert itt – a szubjektív elemzés helyett – a statisztikát hívjuk segítségül, hogy egy komplex analízis eredményeképpen be tudjuk azonosítani azokat a jellemzőket, melyek együttes megléte nagy valószínűség szerint magyarázza a haza és identitás alakulásának jelentős részét.

A technikai részletekről csak annyit, hogy a modellezés során a sok tényezőből – azaz a felmérés összes lehetséges válaszlehetőségéből – kiindulva végül egy statisztikai módszer segítségével sikerült leszűkíteni és meghatározni azokat a jellemzőket, melyek érdemben együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy megértsük, miért választja a megkérdezett valamelyik országot hazájának vagy magát amerikainak vagy éppen magyarnak.

A haza változását magyarázó jellemzők

Érdemes megemlíteni, hogy a teljes mintára vonatkozóan – ahogy ezt már korábban elemeztük – a résztvevők többsége (42%) inkább Amerikát tartotta hazájának, tehát amikor a jellemzőket vizsgáljuk, akkor alapesetben ezek ezt a végső eredményt magyarázzák.

A lent látható diagramon felsoroltuk azt a 10 tényezőt, melyek együttesen hatnak arra, hogy miért különböznek a „haza” kérdésre adott válaszok a teljes mintában. Mindegyik választási lehetőség mögött egy százalékot tüntettünk fel, melyek a haza változására gyakorolt hatásának mértékét jelzik. Magyarul, minél nagyobb a feltüntetett százalék a válaszlehetőség mögött, annál nagyobb mértékben voltak hatással a haza válaszának alakulására. (A három fekete alapon fehér számmal jelölt tényező esetében az állítás fordítottja a befolyásoló tényező. Például, az hogy Magyarországról származik egyáltalán nem tölti el büszkeséggel.)

home total sample

Lássuk akkor ezeket a haza változását magyarázó jellemzőket részletesen a teljes mintára vonatkozóan:

  1. A következő identitás válaszok: magyar és csakis magyar valamint amerikai és csakis amerikai
    • Talán nem meglepő, hogy az identitásra utaló tényezők voltak a legnagyobb hatással a haza változására.
  2. A volt magyarországi élet minősége a mostani amerikai életminőséggel összehasonlítva
    • Érdekes módon ez a tényező volt a második legnagyobb hatással a haza változására. Azaz minél jobbnak tartja valaki jelenlegi amerikai életminőségét a magyarországihoz képest, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az USÁ-t választja hazájának. És ez fordítva is igaz, azaz, ha valakinek – pestiesen szólva – nem jött be Amerika“,  inkább Magyarországot választja hazájának. Eddig ezt a konklúziót csak egyes amerikai-magyar élettörténetekből és mende-mondákból vontuk le. Ennek az elemzésnek köszönhetően ezt már az adatok is alátámasztják.
  3. Az “otthoni” hírekről való tájékozódás mértéke
    • Holtversenyben, a harmadik legbefolyásolóbb tényező az otthoni, azaz magyarországi hírekről való tájékozódás gyakorisága volt. Akit nem érdekelnek a magyar hírek, azok inkább Amerikát választják hazájuknak és ennek ellentéte is igaz.
  4. Az, hogy Magyarországról származom…, büszkeséggel tölt el
    • A fenti állítással való nagy mértékű egyetértés inkább Magyarországot eredményezi hazának, Ugyanis itt fordított kapcsolat áll fenn. Ugyanakkor ha valaki egyáltalán nem büszke magyar származására, az általában az USA-t választotta hazájának.
  5. Angol nyelvű kitöltés
    • A korábban nyilvánosságra hozott bontásos eredményekből kvázi borítékolható volt ennek a változónak a hatása a hazára.
  6. Mi(k) az Ön jelenlegi állampolgársága(i)? – Amerikai állampolgárság
    • Talán ez sem meglepő. Ha a válaszadó amerikai állampolgár volt, akkor az – bár kisebb mértékben mint a korábban említett jellemzők – igenis hatással volt a haza választására.

magyar-amerikai_3_nagy

Az alább felsorolt további változóknak voltak ugyan hatásaik a haza változására, de ezek mértéke már elhanyagolható a fent említettekhez képest, így ezeket csak felsorolás szinten említjük

  • Segítség az USÁ-ban megismert Amerikaiak által a letelepedés során
  • Elégedettség az egészséggel
  • Tájékozódása az amerikai hírekről
  • A magyar film fontosnak ítélése (itt fordított kapcsolat állt fent, azaz minél fontosabb volt a film megítélése, annál jobban magyar volt a haza)

Összefoglalva tehát elmondható, hogy ezek azok a tényezők melyek együttesen határozzák meg mely országot tekinti inkább hazájának a kérdezett. Minél több tényező áll fenn, annál inkább.

De melyek azok a jellemzők, melyek a magyarországi résztvevők haza választását befolyásolták a legjobban? Nos, ha kiszűrjük az Amerikában születetteket, nem számoljuk bele a legegyértelműbb jellemzőt, azaz az identitás választását és azt feltételezzük, hogy a magyar nyelven kitöltők döntő többsége Magyarországról érkezett (ami ugye igaz), akkor kizárólag a bevándorló magyarok esetében a következő öt legbefolyásolóbb tényezőről beszélünk:

  1. Amerikai állampolgárság
  2. A volt magyarországi élet minősége a mostani amerikai életminőséggel összehasonlítva
  3. Tájékozódása az amerikai hírekről
  4. Az “otthoni” hírekről való tájékozódás mértéke (fordított kapcsolat)
  5. Az, hogy Magyarországról származom…, büszkeséggel tölt el (fordított kapcsolat)

Azaz, pestiesen szólva, ha csorog még magyar vér az ereidben és erre büszke vagy; még csak magyar útleveled van; nem jött be neked Amerika és (még mindig) a magyar híreket falod, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy “hazátlannak érzed magad Amerikában”.

 

Az identitás változását magyarázó jellemzők

Most pedig vegyük sorra azokat a jellemzőket, melyek az identitás változását magyarázzák az összes résztvevő válaszai alapján. Itt megint csak fontos megemlíteni, hogy a teljes mintán belül 4% vallotta magát magyarnak és csakis magyarnak, kevesebb mint 1% amerikainak és csakis amerikainak, 50% magyarnak tartja magát, aki Amerikában él és 46% nyilatkozott úgy, hogy magyar származású amerikai.

A lenti diagramon megint csak feltüntettük azt az immár 8 tényezőt, melyek együttesen hatnak arra, hogy miért különböznek az „identitás” kérdésre adott válaszok. Minél több tényező áll fenn, annál nagyobb a hatásuk a változásra. A korábbi elemzéshez itt is feltüntettük a százalékokat minden egyes jellemző mögött. Ezek az identitás változására gyakorolt hatásának mértékét jelzik. (A három fekete alapon fehér számmal jelölt tényező esetében itt is az állítás fordítottja a befolyásoló tényező.)

identity

Nézzük akkor az identitást magyarázó változókat részletesen:

  • Az ország, melyet a válaszadó hazának tekint
    • Az identitás változására legnagyobb hatást gyakorló tényező – a fent ismertetett eredmények ismeretében – nem meglepetésre a válaszadó hazával kapcsolatos választása volt.
  • Az Egyesült Államokba érkezés éve
    • Érdekes módon az USÁ-ban eltöltött idő nem volt befolyásoló elem a haza változásánál, viszont itt, az identitás változásánál a második legbefolyásolóbb tényezőnek bizonyult. Azaz minél több időt töltött el a megkérdezett, annál nagyobb valószínűséggel vallotta magát amerikainak. Ez egy fontos objektív eredménye a felmérésnek. Eddig ugyanis csak sejtettük, de most be is tudtuk bizonyítani, hogy az Amerikai Egyesült Államokban eltöltött éveknek lényeges hatása van a magyarországi bevándorlók identitásának változására.
  • A magyar népzene fontosnak ítélése
    • Első hallásra meglepő módon a harmadik legnagyobb hatással a válaszadók magyar népzenéhez való viszonyulása volt. Minél fontosabb volt a magyar népzene, annál valószínűbb volt, hogy a válaszadó magyarnak vallotta magát.
  • Elégedettség az élettel általában
    • A válaszadó saját életével való elégedettség is – ha kisebb mértékben is mint a fenti jellemzők – befolyásolta az identitást. Minél jobban elégedettek életükkel, annál nagyobb a valószínűsége, hogy Amerikainak vallja magát. Ha nincsenek kibékülve életükkel, akkor inkább magyarnak tartják magukat.
  • Tájékozódása az amerikai hírekről
    • Az amerikai hírekről való tájékozódás gyakorisága a haza után az indentitás változását is befolyásolja és közel ugyanolyan mértékben.
  • Magyarországi ismerősökkel és barátokkal való kapcsolat tartásának mértéke
    • Amennyiben a kérdezett nem tartja a kapcsolatot otthoni ismerőseivel és barátaival, logikus módon inkább amerikainak gondolja magát és ez fordítva is igaz.
  • Az, hogy Magyarországról származom…, közömbös számomra
    • Ez a változó talán nem meglepetés és nem is kell sokat magyarázni.
  • Elégedettség a jelenlegi munkával
    • Ennek a jellemzőnek ugyan nincs nagy befolyásoló ereje, de nagyon érdekes, mert azt sejteti, hogy ha valaki az USÁ-ban végzett munkájával nem elégedett (és ugye az életével sem, merthogy ez szintén befolyásoló tényező volt), akkor nagy valószínűséggel inkább magyarnak vallja magát. Ha viszont elégedett jelenlegi munkájával, akkor a válaszadó nagy valószínűség szerint inkább Amerikainak tartja magát.

magyar-amerikai_4_nagy

Nos, akkor nézzük meg, hogy melyek azok a jellemzők, melyek a magyarországi résztvevők identitásának választását befolyásolták a legjobban. Megint kiszűrtük az Amerikában születetteket, eltekintettünk a legegyértelműbb jellemzőtől, azaz az haza választásától és ismét azt feltételezzük, hogy a magyar nyelven kitöltők döntő többsége Magyarországról érkezett (ami ugye igaz), akkor kizárólag a bevándorló magyarok esetében a következő öt legbefolyásolóbb tényezőről beszélünk:

  1. A magyar néptánc fontosnak ítélése (fordított kapcsolat)
  2. Az, hogy Magyarországról származom…, közömbös számomra
  3. A volt magyarországi élet minősége a mostani amerikai életminőséggel összehasonlítva
  4. Amerikai állampolgárság
  5. Melyik évben érkezett az Egyesült Államokba?

Azaz megint csak pestiesen szólva – és természetesen ismét karikírozva a fenti adatokat – amennyiben (még) magyar útlevéllel “portyázó” fázisban lévő honfoglaló magyar vagy az USÁ-ban, de Amerika nem igazán jött be neked, viszont a néptánc a “mindened”, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy “sikerül magyarnak maradnod Amerikában”.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy most először sikerült objektív módon felmérni és meghatározni azokat a tényezőket, melyek együttes jelenléte befolyásolja a – mintában részt vett – amerikai magyarság haza és identitás választását. Már nem csak sejtésekre, megérzésekre, egyéni sorsokra hagyatkozva – vagy éppen kizárólag Magyarországról – ítéljük meg az Újvilágban élők magyarságát, hanem végre egy jelentős számú amerikai-magyar objektíven feldolgozott véleménye segít megérteni az újkori amerikai honfoglaló magyarok gondolkodását a hazáról és a magyarságról.

A következő elemzésben egy teljesen más irányból közelítjük meg a felmérés eredményeit. Egy másik statisztikai módszer segítségével sikerült hét hasonlóan válaszoló csoportot (klasztert) létrehozni a teljes mintából. Ezt a hét újkori honfoglaló amerikai-magyar törzset – ahogy mostantól hivatkozunk majd erre a hét klaszterre – mutatjuk be fényképszerűen, hogy mindenki magára illetve ismerőseire és barátaira ismerhessen.

A folytatáshoz kattints ide

http://www.facebook.com/Amerikaimagyarvagymagyaramerikai

 

Visszakövetések

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>