Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok regionális jellemzői

Az “amerikai-magyar vagy magyar-amerikai?” kutatás eredményeit már többször és több szempont szerint is elemeztük, de két fontos részeredménnyel még adósok maradtunk. Mivel az adatok feldolgozása időigényes volt, a válaszadók magyarországi lakóhelyeivel és foglalkozásaival csak most tudtunk foglalkozni. Erről a két részletről számolunk most be ebben a bejegyzésben, és ha már kielemezzük a válaszadók lakhelyeit, egyúttal azt is megvizsgáljuk, hogy létezik-e számottevő különbség a kérdésekre adott válaszokban a résztvevők lakhelyei szerint. Lássuk akkor először a felmérésben részt vettek magyarországi lakhelyeinek megoszlását a teljes mintában.

Válaszadók Lakhelyeinek Megoszlása

A válaszadók magyarországi lakhelyei

A közel 1,100 kiértékelhető magyarországi válasz alapján a résztvevők több mint fele (55%) Budapestről illetve Pest megyéből érkezett az Egyesült Államokba. Kelet-Magyarországról a válaszadók negyede (26%), a Dunántúlról pedig a minta 19%-a származik. Minden megyéből volt résztvevő, Borsod-Abaúj-Zemplénből a legtöbb (6%), Nógrádból pedig a legkevesebb (0.6%).

USA Válaszadók Lakhelyeinek Megoszlása2

A válaszadók lakhelyei az Egyesült Államokban

Az amerikai lakhelyet illetően a területi megoszlás kissé vegyes képet mutat. Öt kivételével minden államból érkezett válasz, de a résztvevők száma államonként meglehetősen kevés volt. Ez alól csak pár állam kivétel, oly annyira, hogy hét állam adta a minta résztevevőinek kétharmadát. (Kalifornia, Florida, Texas, New York, Massachusetts, New Jersey, Illinois).

valaszadok-megoszlasa_2

Ha viszont a régiók szerinti megoszlást vesszük figyelembe, akkor a kép már jóval kiegyensúlyozottabb, ugyanis a válaszadók közel azonos arányban laknak a keleti parti (36%), a nyugati parti (32%) illetve a két part közötti (32%) államokban.

tablazat

Magyar és Amerikai Régió Mátrix

A fent említett két régiós adatból egy egyszerű táblázat segítségével érdekes összefüggésekre is bukkanhatunk. Míg a kelet-Magyarországról érkezett válaszadók elsősorban az USA keleti partján illetve a két part menti államokban telepedtek le, addig a nyugat-magyarországiak újkori honfoglalása szinte régió-semleges. A Budapestről és Pest megyéből származók körében pedig némileg kevésbé népszerűek az USA belső államai.

foglalkozas1

A válaszadók foglalkozásai

Mielőtt megvizsgálnánk, hogy vannak-e regionális különbségek a felmérés kérdéseire adott válaszok között, először pótoljuk második hiányosságunkat a résztvevők amerikai foglalkozásait illetően. Az un. nyílt végű válaszok bekódolását követően a résztvevők közel felét (46%) tudtuk szellemi foglalkozásúként bekategorizálni. Minden ötödik válaszadó bizonyult tanulónak, ami nem meglepetés a korábban ismertetett itt tartózkodási státusz-adatok ismeretében. A fizikai munkások viszonylag alacsony aránya (16%) pedig elsősorban a mintavétel módszerének torzító hatásának tudható be.

A régiós lakhelyfelosztást figyelembe véve további meglehetősen érdekes következtetéseket tudtunk még levonni:

  • A szellemi foglalkozásúak között sokkal alacsonyabb volt a nyugat-Magyarországról érkezettek aránya.
  • A fizikai munkások százalékos aránya a nyugat-magyarországiak körében volt a legmagasabb.
  • A fizikai munkások aránya különösen a Budapestről és Pest megyéből érkezettek körében volt számottevően alacsony.
  • A szellemi foglalkozásúak legkevésbé kedvelt amerikai régiója a két part közötti államok. Ide érkezik viszont a legtöbb fizikai munkát vállaló magyar.

Érkezés: Év, Státusz, Motiváció és Állampolgárság

A nyugat-magyarországiak érkeztek átlagban a legkorábban (1995) az Újvilágba. A Budapestiek és Pest megyeiek 3, a kelet-magyarországiak pedig átlag 6 évvel követték őket. (A minta átlag érkezési éve egyébként 1998 volt.) Nem volt számottevő érkezésbeli különbség a korábban ismertetett amerikai régiók szerinti felosztás alapján.

Az érkezési státusz tekintetében minimális különbségeket tudtunk csak kimutatni régiós bontásban, melyek közül az alábbiak érdemelnek figyelmet:

  • A kelet-Magyarországról érkezettek körében volt a legtöbb “kalandor”, ugyanis náluk a legmagasabb (44%) a turista útlevéllel érkezők aránya. (A teljes minta átlaga 30% volt.) A fővárosból és környékéről érkezettek esetében viszont ugyanez az arány a legalacsonyabb volt (23%). Érdekes módon, a keleti partra érkezettek körében volt a legmagasabb a “turisták” számaránya is (35%).
  • A munkavállalói vízummal érkezők aránya az USA nyugati partján élők körében a legmagasabb (23%), a keleti partiak körében pedig a legalacsonyabb (11%).

Az Amerikába való kiköltözés alapvető motivációban is akadtak érdekes különbségek:

  • Az érkezési státusz arányaival meglehetősen korrelálva, a Budapestről keletre lévő megyékből érkezettek körében a magasabb életszínvonal utáni vágy volt a legmeghatározóbb (30%) tényező. A főváros és környékéről viszont csak az érkezők 17%-a hivatkozott ugyanerre az indítékra.
  • Azoknak az aránya, akiket döntően a kíváncsiság vezérelt az Újvilágba, a keleti parton élőknél a legmagasabb (20%), a két part közötti államok magyarjainál pedig a legalacsonyabb (8%)

A jelenlegi állampolgárság tekintetében nem volt semmilyen jelentős különbség régiós szinten, kivéve egy nagyon érdekes jelenséget. Amikor a házastársak állampolgárságát elemeztük, azt vettük észre, hogy az USA belső államaiban élő magyarok körében a leggyakoribbak a vegyes házasságok, azaz egy amerikai és egy magyar egy háztartásban. Valamilyen oknál fogva, a többi régióhoz képest itt sokkal kevesebb magyarnak van magyar származású és/vagy magyar állampolgárságú házastársa.

Elégedettség és nyelvtudás

Ez elégedettség területén nem tapasztalható számottevő különbség régiós bontásban. A korábban már említett meglehetősen magas jelenlegi amerikai élettel való elégedettség jellemző a minta egészére. Pusztán apró különbségek fedezhetőek csak fel a mintán belül.  Ilyen például, hogy a nyugat-magyarországiak társasági és családi élettel való elégedettsége némiképp magasabb értékeket mutat a kelet-magyarországiakénál.

Ugyanez a két régió közti minimális különbség a válaszadók saját angol nyelvtudásában is fennáll, ami egyúttal magyarázhatja is a fenti elégedettségbeli különbségeket. Roppant érdekes, hogy a válaszadók gyerekeinek magyar nyelvtudásában viszont fordított helyzet áll elő. A keleti országrészből érkezettek gyermekei – a Dunántúlról származó szülők gyermekeihez viszonyítva – jobban beszélnek, olvasnak és írnak is magyarul. A gyermekek angol nyelvtudásában viszont nincsenek különbségek régiós bontásban.

fontos

Magyar dolgok fontossága

Érdekes és inkább csak jelzés értékű különbségeket lehet felfedezni ha a résztvevők által fontosnak tartott magyar értékeket vizsgáljuk régiós bontásban. A magyar néptánc a belső államokban élő magyarok számára a leginkább, a Budapestről illetve Pest megyéből érkezettek számára pedig a legkevésbé fontos. Hasonló különbségek mutatkoznak a népviselet, a popzene és a népzene vonatkozásában is.  További érdekesség, hogy – a fővárosiakkal ellentétben –  a keleti és nyugati megyékből származók értékei majdnem azonosak, azaz a vidéki magyarok egyformán fontosnak ítélik meg ezeket a magyar dolgokat.

IDENTITAS

Identitás és Haza

Bár nem tapasztathatóak óriási különbségek az identitás területén, annyi azért elmondható, hogy a fővárosból illetve a Pest megyéből érkezettek körében – a többi régióhoz képest – valamivel magasabb (27%) azok aránya, akik magukat “magyar származású Amerikaiként” definiálták. (A kelet-magyarországiaknál ugyanez az érték 17%, a teljes minta átlaga pedig 23% volt.)

A haza választásánál is több budapesti és Pest megyei választotta az USÁ-t hazájának, de ebben a kérdésében a legjellemzőbb a kelet-magyarországiak relatív magasabb kötődése Magyarországhoz.  Az innen érkezett résztvevők 23%-a ugyanis csak és kizárólag Magyarországot tartja hazájának. (A minta átlaga egyébként 18% volt, a fővárosiaknak és Pest megyeieknek pedig “csak” 16%-a vallott ugyanígy.)

Visszaköltözés lehetősége

A Magyarországra való visszaköltözés lehetőségét a keleti parton élők vetik el a leginkább (40%) ellentétben a nyugati parton élőkkel, ahol ez az arány 29%.  Azok közül viszont, akik nem zárják ki kategorikusan a hazaköltözést lehetőségét, a két part közötti államokban élők kívánkoznak haza a legjobban és a leggyorsabban. Kicsit kisebb mértékben ugyan, de a fővárosból és a Pest megyéből érkezettek is hozzájuk hasonlóan gondolkodnak a hazatérés időhorizontjáról.

 klaszterek

Klaszterek

Befejezésként lássuk a klaszterek megoszlását régiónként. (Magáról a klaszterelemzés eredményéről és az így nyert “7 modern kori magyar honfoglaló törzsről” és azok jellemzőiről már részletesen beszámoltunk korábban, így azokat itt nem részletezzük.) A fenti diagramra pillantva megállapíthatjuk, hogy a Magányos Pulik számaránya a nyugati parti magyarok körében a legalacsonyabb (7%), a kelet-Magyarországról érkezetteknél viszont a legmagasabb (16%). Nyugat-Magyarországról indul útra a legkevesebb (7%) Fiatal Gólya és “fészekrakásra” inkább (17%) az USA nyugati partját választják a Fiatal Gólyák. A Határtalan Magyarok számaránya pedig a nyugat-magyarországiak között a legmagasabb (38%) és a kelet-magyarországiak között a legalacsonyabb (27%).

Ezzel mostani elemzésünk végére értünk. Későbbiekben jelentkezünk még további egyedi eredmény kiértékeléssel. Addig is kövess minket a kutatás hivatalos Facebook oldalán itt: http://www.facebook.com/Amerikaimagyarvagymagyaramerikai/

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>