Utazás a múltba és a jövőbe két DNS teszttel – 2. rész a jövő

A blogbejegyzés előző részében a múltba kalandoztunk el, most pedig egy másik DNS-teszt segítségével a jövőt, illetve a jövőmet próbáljuk majd kifürkészni. A jövőt azért – valljuk be őszintén – kicsit nehezebb megjósolni, de ennek a tudománya is szépen fejlődik,  igaz én ebbe a témába még kevésbé ástam bele magam, de ami késik nem múlik

Ettől függetlenül, meggyőződésem, hogy nemsokára a biztosítótársaságok már DNS-teszteket is fognak majd használni a megelőzés – na és persze költségeik lefaragásának – egyik eszközeként.  Sőt, szerintem az új betegbiztosítások megkötésekor valamilyen ösztönző révén (pl. alacsonyabb biztosítási díj) mindenkivel meg fogják majd csináltatni ezt a tesztet… Csak idő kérdése!

teloyears_ss

Visszatérve az én DNS-tesztemre, igazság szerint ugyan csak egy extra DNS-tesztet készítettem, de az előző részben részletesen ismertetett módon nyert nyers DNS-adat (“raw DNA-data“) – és egy tudományos kutató projekt – segítségével sikerült még további információkat is nyernem a jövőmről. Előbb viszont essen szó az újabb tesztről, a TeloYears-ról.

TeloYears

A TeloYears, egy olyan teszt, ami – leegyszerűsítve – azt segít megtudni, hogy mennyire gyorsan, vagy lassan öregszenek sejtjeinek. Mivel nem értek hozzá, ezért csak azt tudom itt leírni, amit én is olvastam erről a tesztről:

about-video1_1x

Ez a szolgáltatás a DNS láncot védő kis “sapkának” (telomere) a hosszát méri. Ahogy öregszünk, a DNS-láncunk is kopik, jobban mondva annak sapkája. Minél jobban öregszünk, az annál rövidebb lesz. Tudományos kutatások azt is igazolták, hogy az öregedés mellett más tényezők, így a krónikus betegségek, a stressz, az életvitel, stb is nagy mértékben hozzájárulhatnak a telomere-ek rövidüléséhez. Sőt, egyes kutatók a telomere-ek rövidülését a lappangó krónikus betegségek tünetének is tekintik.

Akit érdekel ez a teszt, illetve annak tudományos háttere, annak ezt a linket ajánlom. (A mintát ennél a tesztnél nem nyálból, hanem vérmintából – egy, az alul látható készlet segítségével – nyerik és ennek az ára már “csak” 89 dollár.)

kit-items

Nagyon kíváncsi voltam, hogy az életkoromhoz képest, mennyire öregek vagy fiatalok a sejtjeim. Meg voltam győződve, hogy a teszt majd azt mutatja ki, hogy a “védősapka” mérete sokkal rövidebb, mint annak kellene lennie egy ilyen idős prérifarkasnak. Felkészültem tehát a rossz hírre, de meglepetésemre pont az ellenkezőjét hozta ki a teszt.

Kiderült, hogy a telomere-jeim hosszúsága sokkal, de sokkal hosszabb, mint az átlag ilyen korú alfa hímnek. Ez alapján ugyanis 20 évesnek felelek meg, ami igen jó hír, főleg onnan nézve, hogy elmúltam már 46 is.

telo

Tudom, ez önmagában nem mond semmit. Talán annyit, hogy egyenlőre jól – jobban mondva –  a sejtjeim jól viselik a korosodást. Eddig, merthogy ez változhat hamar, attól függően milyen életet élünk. Érdekes lenne ezt megnézni mondjuk egy jóval stresszesebb periódus után is, hátha mutatkozik valamilyen változás a védősapka méretében. Érdekes lenne, de azt hiszem erre azért már nem költök a jövőben. Olyan sokat ebből a tesztből sajnos nem tudtam meg. Én ugyanis inkább a bekódolt azaz, az örökletes betegségek rizikófaktoraira voltam kíváncsi.

Milyen más információt rejt DNS-ünk?

Ahhoz, hogy ezt megtudjam – hála istennek – már nem kellett egy újabb tesztet készíttetnem, csupán csak a már korábban az Ancestry.com által elküldött nyers DNS adatot kellett feltöltenem egy új honlapra. Ez a honlap pedig a https://promethease.com/. Saját bevallásuk szerint ez a kutatói oldal hivatalos publikációkat szolgáltat személyes DNS adatok értelmezéséhez az SNPedia.com-on közzétett illetve elérhető tudományos cikkeken keresztül. Ez magyarul annyit jelent, hogy ők nem felelősek semmilyen állításért, mert ők csak azt az információt teszik elérhetővé mindenki számára, amit a tudományos cikkek tartalmaznak a személyes DNS-mintában is található genetikai kódokról. Ennek megfelelően egy sor nyilatkozatot kell aláírni mindenkinek, aki ezt a szolgáltatást használja. (Lásd alul.)

Picture1

Viszont a mindössze pár perc alatt lefuttatott online riportért csak 5 dollárt kell fizetnünk, ami tényleg bagatell összeg, főleg ahhoz képest, hogy mennyit fizettem a TeloYears-ért. Nem véletlen, hogy rajtam kívül nagyon sokan használják. Betegek, kutatók sőt még orvosok is.

A jó, a rossz és a nem eldöntött genotípusok

A “szolgáltatás” színvonala sajnos egyenes arányban van az árával. Meglehetősen alacsony. A nyert riport nem könnyen értelmezhető és a navigáció sem teljesen egyértelmű, de pár órás böngészés után szinte bárki megtalálja rajta amit akar. Alapértelmezésben a honlap a nyers DNS-mintában található géneket és genotípusokat három kategóriába sorolja: (1) (2) Rossz és (3) Nem Eldöntött - ez utóbbi “not set” angolul. A jó és rossz értelemszerűen arra utal, hogy az adott gén pozitív vagy negatív hatással van-e bizonyos betegségek kialakulására – megint csak fontos hangsúlyozni – az eddig közzétett és az SNPedia.com-on megtalálható tudományos közlemények alapján. Szintén nem elhanyagolható információ még, hogy a genotípusok döntő többsége rossz és jó hatással is bír. Sőt a tudomány jelenlegi állása szerint még nem bizonyított ezek egyértelmű negatív vagy pozitív hatása sem. Nem véletlen ezért, hogy mindezek a Nem Eldöntött kategóriába kerültek.

A könnyebb átláthatóság érdekében a riport a jó genotípusokat zöld, a rosszakat piros, a nem eldöntötteket pedig szürke színnel tünteti fel és a honlap első részén ezen kategóriák arányáról egy egyszerű grafikon is árulkodik. Az enyémből kiderül, hogy a jók aránya 12%, a rosszaké 2%, de hogy ez hogy viszonyul az átlaghoz, arról sajnos nem találtam adatot. (A feleségemé is hasonló arányú volt, úgyhogy azzal “nyugtatgatom” magam, hogy a 2% nem is olyan rossz arány…)

repute

Az olyan genotípusokat, melyek bizonyos jellemzőkért, így a hajszínért vagy szemünk színéért felelősek, azokat a rendszer egyébként nem kategorizálja színkóddal.

Jelentőség

A előbb említett bekategorizált genotípusokat a riport “jelentőségük” szerint, egy nullától 10-ig terjedő skálán rangsorolja és tárja elénk. De mit is értenek jelentőségen? Bevallottan ez egy szubjektív skála és ez – a tudomány fejlődésével – természetesen változhat is. Minél többet tudunk meg ezekről a genotípusokról, annál sokatmondóbbak és kevésbé szubjektívek lesznek ezek a kategóriák. Ezen kategóriák szubjektivitásáról a lenti táblázat ad némi támpontot:

0 Olyan általános genotípusod van, amiről semmilyen említésre méltó adat sincs
0.1

Általános genotípusod van, de egyedüli jelentősége, hogy egyénenként változik

1 Kvázi-kézenfekvő, de nem igazán izgalmas
(Üres) Még senki sem határozta meg ennek a jelentőségét.
2 Elég érdekesnek tűnik ezért érdemes elolvasni
2.1 Hmm, érdekes
3 Valószínű érdemes rá időt szánni
10 Nagyon jelentős információ

Ezekből a kategória definíciókból az is kiderül, hogy igazán aggódni, csak a 3-as és annál nagyobb jelentőségű rossz genotípusok miatt kell. Ezeket ugyanis több kutatás is alátámasztja és azokat – illetve azok absztraktjait – egyből el is olvashatjuk a rizikófaktorok mellett vagy alatt. Nos, akkor a módszertan ismertetésének fényében lássuk milyen eredményeket dobott ki nekem a gép.

 A jó a rossz és a Prérifarkas

A riport már az elején jó hírrel nyit, ugyanis 4-es jelentőséggel bebizonyosodott, hogy férfi vagyok:)  Mivel a nemi identitás manapság nem mindenkinél teljesen egyértelműsíthető, így ezt azért majdnem 47 évesen egyfajta örömhírként élem meg, bár az is igaz, hogy ezt mindössze 4-es jelentőséggel kategorizálták. Csak remélem, hogy a tudomány fejlődésével ezen a téren nem ér majd meglepetés a jövőben:)

sex

A következő, ezúttal már csak 3.5-ös jelentőségű, de szintén jó hír, hogy végre az apai vérvonalról is megtudtam valamit. Eleddig ugyanis az apai ág számomra szinte teljesen sötét maradt.  Eszerint az apai vérvonal kb 22,000 évvel ezelőtt a az adriai-tenger mentén jött létre és ez a génállomány több dél-európai népcsoportban, így a bosnyákokban, a horvátokban a szerbekben is megtalálható. Hogy miért csak az apai vonalra van információ azt sajnos nem tudom. A feleségemnél még erről sem volt, legalábbis nem ilyen jelentőségű. Valószínűnek tartom, hogy egyébként van erre is adat a honlapon, csak éppen kisebb jelentőségű, és mivel rengeteg információ van ezen az oldalon, ezért odáig nem jutottam el. Ahhoz több időre lenne szükség, hogy megtaláljam., de felesleges, mert az az információ minden bizonnyal kevésbé megbízható.)

patern

A rossz gének

Ezt követően aztán sajnos jöttek a rossz hírek. Tizenhárom 3-as jelentőségűnek kategorizált rossz genotípust sorolt fel a riport, melyekből a következő rizikófaktorok derültek ki:

  • kétszer nagyobb rizikófaktor prosztata rákra. ( a lakosság 3%-ban található egyébként meg ez a speciális genotípus)
  • nagyobb esély 2-es típusú cukorbetegségre
  • kétszer nagyobb rizikófaktor reumatoid arthritiszre (ízületi gyulladás)
  • nagyobb esély bármiféle rákbetegségre

Bármennyire nem kellemes ezt a listát olvasgatni, azért jobb előbb megtudni ezeknek a betegségeknek az esélyét mint később, mert így talán meg lehet majd előzni őket többek között sűrűbb diagnosztikai vizsgálatokkal. Már tettem is ennek érdekében.

A jó gének

De akkor most ugorjunk! Váltsunk ezen a szomorú kicsengésen egy kicsit és nézzük inkább milyen egyéb más érdekességet, esetleg pozitív hírt is tartalmaz ez a riport. Jó hír, hogy nálam a következő betegségek kialakulásának az esélye sokkal kisebb az átlag populációjánál:

  • Demencia
  • Alzheimer kór
  • Parkinson kór

És a jópofa gének

És végül lássunk akkor néhány mosolyfakasztó, valamint igazán érdekes – és ráadásul 2.1 és 2.7 közötti jelentőségűnek kategorizált, tehát valóban “érdekesnek” tartott – eredményeket is.

  • Az alkohol iránti sóvárgásom kifejezetten erős, viszont a naltrexone alapanyagú gyógyszerek kétszer jobban használnak ennek leküzdésére nálam…

    • Ha ne adj isten úgy alakul, akkor már tudom mit kell majd használni. Hasznos infó:)
  • A nikotin függésem kicsit magasabb az átlagnál, de a kokain függőség esélye viszont alacsonyabb nálam

    • Kár, hogy nem dohányzom, de most már tudom miért ne kezdjem el… a kokainon viszont elgondolkodtam:)
  • Sokkal nehezebb hipnotizálni engem

    • Ha legközelebb egy hipnotizőrrel találkozok, akkor megizzasztom, az biztos:)
  • Izomzatom alapján profi sprinter atléta is lehetnék
    • Ezen egyébként nem annyira is csodálkozom, mindig is robbanékony voltam és bárkivel kiálltam volna egy tíz méteres sprintre:)
  • Kevésbé kéne vagy kellett volna kopaszodnom 40 év alatt

    • Hát sajnos ez nem jött be, hol lehet panaszkodni?
  • A hallójárataim inkább nedvesek mint szárazak

    • 47 évet kellett erre a kritikus információra várnom, de megérte:)
  • Valamivel jobb a test-szagom, bár a publikáció azért ajánlja a dezodort azoknak, akiknek ilyen génjük van
    • Csak azért sem fogom ezentúl használni a dezodort! Végre élvezni akarom a jobb testszagom!

Nos, ennyi volt, ez itt a végállomás. A DNS időutazásnak ezzel vége! Remélem azért Te is kedvet kaptál egy DNS-teszthez. Ha igen, akkor a blog FB oldalán itt egy LIKE-al kérlek jelezd azt felém. Köszönettel előre is!

U.I.

Ha nem vagy rajta a Facebookon, vagy úgy érzed, hogy ciki lájkolni a blog Facebook oldalát van más módszer is követni a blogot. Alul, az írás alatt egy (ál)név és egy email megadásával pár másodperc alatt feliratkozhatsz, és így értesítést is kapsz majd további jövőbeni bejegyzésekről.

 

Hozzászólások

  1. mondta

    Tisztelt Prehry Uraság! Élvezettel csemegézem a családfakutatási kalandjait, és hasonló utakat bebarangolva a további érdekességekhez hozzátenném a magyar adatbázist: http://www.hungaricana.hu. Érdekes adalékok lehetnek itt is, én pl. itt találtam meg a dédapám középsulis bizonyítványát, meg hogy kórustag volt. Satöbbi. Kíváncsian várom a fejleményeket. Digitális üdvözletemet küldöm a múltból!

Hozzászólás a(z) Palatinus Lili bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>