Magyarnak lenni Amerikában 1905-ben és most!

Vajon ma ugyanolyan kihívás magyarnak lenni (és maradni) Amerikában mint száz évvel ezelőtt? Vajon a több mint egy évszázada óta feltalált és időközben hétköznapivá vált találmányok (köztük az internet is) segítették vagy éppen ellenkezőleg, inkább megnehezítették az idegenbe szakadt magyarság identitásának megtartását? Vajon az új hazában felnövő magyar gyerekek hogyan élték és élik meg ma is nemzeti öntudatra ébredésüket? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat ez a nem éppen rövid, de talán annál inkább elgondolkodtatóbb bejegyzés.

[Tovább olvasom…]

 

Utazás a múltba és a jövőbe két DNS teszttel – 1. rész a múlt

Honnan származunk és mi lesz a sorsunk?

Erre a két kérdésre az emberiség évezredek óta keresi a válaszokat, több kevesebb sikerrel. A tudomány fejlődésével azonban mára már ezek a kérdések sem maradnak teljesen megválaszolatlanul. Az igazi kérdés talán inkább az, hogy vajon tényleg meg akarjuk-e tudni ezeket a válaszokat, ugyanis a technológia már a rendelkezésünkre áll és mindenki számára többé kevésbé el is érhető.

Az én válaszom egy határozott igen, én ugyanis valóban meg akarom tudni ezeket a válaszokat. Ennek érdekében két teljesen különböző DNS tesztet készíttettem tavaly, melyek segítségével feltárult előttem a múlt és – ha kis mértékben is, de – betekintettem a “jövőmbe” is. Ezen DNS vizsgálatok eredményeiről szól majd ez a két részes szösszenet remélve, hogy más is kedvet kap majd egy DNS-utazáshoz.

[Tovább olvasom…]

 

Az “Amerikából jöttem, mesterségem címere: …” nevű játék eredete – 3. rész

 Folytatás (klikkelj ide az előző részhez)

A visszavándorlók fogadtatása

Kimondatlanul ugyan de az akkori magyar kormányok, a kezdeti szakaszban kifejezetten üdvözölték a kivándorlás folyamatát, mert az egy sor nagyon súlyos társadalmi problémát oldott meg helyettük és még pénzbe sem került. Mivel eleinte a felvidéki Tótok indultak útra, így még a nemzetiségi feszültségek egyik levezetési módjaként is tekintettek a kivándorlásra. Bár hivatalosan sosem ösztönözték állampolgáraikat beleértve a nem kevés nemzetiségit, a kormányhű újságok publicisztikái révén a kormányok informálisan azért segítettek még színesebbé és vonzóbbá beállítani az amerikai álmot. Az újságírók eleinte előszeretettel járták a kivándorlás legérintettebb régióit és szorgosan gyűjtögették a hazatérők anekdotáit, majd megszűrve azokat egyre több és több sikersztorit közöltek a céljukat elérő – majd újra elinduló – vándormadarakról. [Tovább olvasom…]

 

Az “Amerikából jöttem, mesterségem címere: …” nevű játék eredete – 2. rész

Folytatás (klikkelj ide az előző részhez)

Az  1880 és 1920 között lezajló Egyesült Államokba való “nagy magyar kivándorlásról” rendkívül kevés részletet tanultunk és valószínű tanítanak ma is a történelemórákon. Talán pont ezért, rengeteg tévhit alakult ki annak kiváltó okairól, mozgató rugóiról, magyar és amerikai vonatkozásairól és lecsengéséről is. Hogy megértsük mi az összefüggés az “Amerikából jöttem mesterségem címere:…” nevű játék és az akkori kivándorlás között, érdemes először egy kicsit jobban megismerni a korszakot és a magyarság legnagyobb újkori migrációját. [Tovább olvasom…]

 

Az “Amerikából jöttem mesterségem címere: …” nevű játék eredete – 1. rész

Az “Amerikából jöttem, mesterségem címere:..”, a hatvanas és hetvenes évek egyik legkedveltebb gyerekjátéka volt. Annak, aki nem emlékszik rá, vagy még nem élt akkor, itt található egy rövid leírás arról, hogy is játszották annak idején:

A kiválasztott pár – közös megbeszélésük alapján- valamilyen foglalkozást mutogat el. A többieknek pedig ki kell találni mi is az a foglalkozás. Ha kitalálták, cserélnek. A mutogatók természetesen nem beszélhetnek játék közben.

Persze voltak a játéknak különböző változatai is. Én például arra emlékszem, hogy a párnak meg kellett adni két betűt, egész pontosan a foglalkozás kezdő és utolsó betűit segédlet gyanánt. Arra viszont már nem emlékszem, hogy hogyan alakult ki ez a játék és amire végképp nem tudom a választ az az, hogy miért éppen “Amerikából jöttem”. Miért nem, mondjuk Angliából vagy Németországból? [Tovább olvasom…]