To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (5.rész)

Folytatás. Ez előző részhez kattints ide

 Elérkeztünk az utolsó részhez, melynek fő célja, hogy a klaszterek részletes egymás utáni megismerése után, egy átfogó képet és egyben könnyű összehasonlítást is nyújtson a szegmensek közötti különbségekről és hasonlóságokról. Befejezésül pedig egy lájk-meghatározó puskát is készítettem, amit a szösszenet legvégén fogok közzé tenni. Ennek használata egyszerű, és bár garanciát nem tudok vállalni arra, hogy mindenkinek működni fog, azt gondolom hasznos kis kiegészítő lesz egyeseknek, akiket érdekel a posztjaikat lájkolók kiléte és azok esetleges lájk-motivációja. [Tovább olvasom…]

 

To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (3.rész)

 Folytatás, az előző részhez kattints ide

Az előző részben áttekintettük az egyes kérdésekre adott válaszok összesített eredményeit, ebben a részben pedig eggyel mélyebbre próbálunk ásni, hogy a válaszok mögött lévő esetleges összefüggéseket is megismerhessük. Tehát itt a cél az, hogy végre kiderítsük, ki miért, milyen gyakran és hogyan használja a Facebookot valamint a LIKE gombot.

facebook_szegmensek_nagy

[Tovább olvasom…]

 

To LIKE or not to LIKE? Ez itt a kérdés, avagy ez első magyar lájk-kutatás eredményei (1.rész)

Csak kevesen tudják, hogy mára, a siker egyik legfőbb mértékegységévé avanzsálódott LIKE (Tetszik) gombot nem is a Facebook találta ki. Ez a funkció ugyanis 2007 Október 30-án – az akkor még a maga nemében egyedülálló – a populáris közösségi oldalak (pl. YouTube) és blogok híreinek realtime konszolidálására és személyes hírfolyammá alakítására is képes programon, a FriendFeed-en debütált először. Mivel a FriendFeed platform egyre népszerűbbé kezdett válni, a Facebook 2009 Augusztus 10-én felvásárolta a céget, bár magát a LIKE gombot a FB már fél évvel korábban lenyúlta és azonnal meg is honosította saját közösségi oldalán. “The rest is history”, (A többi már történelem) ahogy az amerikaiak mondják errefelé.

Idestova tehát közel 6 éve használjuk ezt a funkciót, és ez alatt az idő alatt – valljuk be őszintén – elég rendesen rá is cuppantunk. Idén a több mint egymilliárdnyi Facebook felhasználóval együtt, naponta közel négy és fél milliárdszor nyomjuk meg a kék gombot. Az ember azt gondolná, hogy ennyi idő alatt, – és ilyen mértékű használati gyakoriság mellett – a világhálón gond nélkül találhatunk olyan tanulmányokat, melyekből kiderül, hogy ki, mikor, milyen gyakran és miért használja ezt a funkciót. [Tovább olvasom…]

 

A nagy LIKE-cunami, avagy három napon keresztül lájkoltam mindenkit és mindent, ez lett az eredménye…(1.rész)

A Facebookot lehet szeretni vagy utálni, de megkerülni manapság már komolyabb kihívást jelent, mint egyszerűen csak feliratkozni és felhasználóvá válni. Tovább megyek és megkockáztatom, hogy 2014-ben szinte képtelenség nem tudomást venni a sötétkék “f” betűs szájtról.  Napi közel egymilliárd aktív felhasználójával nem csupán a világ legnagyobb közösségi oldalává nőtte ki magát, hanem a kereskedelmi és szolgáltatói üzletágak számára is a FB szolgáltatja a leghatékonyabb és legnépszerűbb hirdetési felületet. Sőt, már ott tartunk, hogy a Twitterrel fej-fej mellett haladva, a napi hírek fő forrásává is a FB kezd válni, legalábbis mobil eszközökön.

A hirdetés-piaci dominanciáján és páratlan népszerűségén túl, szerintem a Facebook drámai hatást gyakorol a mai modern társadalomra és ezáltal mindennapi életünkre. Sokszor észre sem vesszük, hogy mennyire részese már napi rutinjainknak. Csak akkor fogjuk fel, hogy mennyit és mire használjuk, ha valamilyen technikai probléma miatt a Facebook elérhetetlenné válik, ahogy ez meg is történik havonta, kéthavonta legalább egyszer. Szerény véleményem szerint ez a hatás legalább akkora horderejű, mint a TV-é vagy a személyi számítógépé volt a múlt században, és ha esetleg meg is mosolyogjuk ezt az összehasonlítást, akkor csak arra figyelmeztetnék mindenkit, hogy Mark Zuckerberg találmányát még csak alig pár éve használjuk rendszeresen. [Tovább olvasom…]