Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok felderítése. Az adatgyűjtés.

Az “Amerikai magyar vagy magyar amerikai” nevű szociológiai jellegű kutatás mozgatórugóiról, céljairól, a felmérés kérdőívének kialakításáról már korábban írtam egy bejegyzést. Ahogy azt ott kifejtettem, a kutatás legnagyobb kihívása nem maga a kérdőív létrehozása volt, hanem annak minél több “magyarhoz” való eljuttatása.

Essék akkor most szó erről ebben az írásban, annál is inkább, mert így az adatfelvétel végére összegyűlt kérdőívek számát is kellőképpen tudja majd mindenki értékelni.

[Tovább olvasom…]

 

Amerikai magyar vagy magyar amerikai? Az újkori amerikai honfoglaló magyarok identitása. A felmérés kezdete.

Az újkori honfoglaló magyarok

Egyes sajtóhírek szerint az utóbbi években immár közel 350 ezer magyar hagyta el hosszabb rövidebb időre Magyarországot. Bár a kivándorlók elsődleges célpontjai az Európai Unió országai voltak, azért szép számmal költöztek magyarok az öreg kontinensen kívüli országokba, köztük az Egyesült Államokba is. Az elmúlt évek – elsősorban gazdasági motivációjú – kivándorlói azonban valószínűleg csak egy elenyésző részét alkotják az utóbbi évtizedekben több hullámban (1945, 1956) és különböző indíttatásból folyamatosan az USÁ-ba érkező magyarságnak. (Egyesek egyébként ezt az Újvilágba történő több évtizeden keresztül zajló kivándorlást a magyarok újkori és ezúttal legnyugatabbra is eljutó – kalandozó? – honfoglalásaként is szokták emlegetni.) [Tovább olvasom…]

 

A nagy LIKE-cunami, avagy három napon keresztül lájkoltam mindenkit és mindent, ez lett az eredménye…(2.rész)

Folytatás (klikkelj ide az előző részhez)

Nos, akkor jöjjenek először a szabályok, melyeket a kísérlet megkezdése előtt állítottam fel a hatékonyság és az objektivitás érdekében, már amennyire ez utóbbi ilyen esetben egyáltalán lehetséges.

Szabályok

  1. Három napon keresztül, napi kétszer jelentkezhetek be a saját Facebookomra, és ott alkalmanként maximum 30 percen keresztül vezetem le a LIKE-cunamit. (Első bejelentkezéseim általában hajnal 4 és 6 óra között történtek meg, ami otthon délután 1-3 órának felel meg. Második bejelentkezéseim többnyire délután 3 és 6 óra között voltak, ami otthoni idő szerint éjfél és hajnali három órakor van.)
  2. Csakis asztali Facebook verzión jelentkezhetek be. (Erre azért volt szükség, mert olvastam, hogy az asztali és a mobil verziók hírfolyam-algoritmusa meglehetősen eltér egymástól. Ráadásul a mobil verziónál a FB inkább a hivatalos oldalakat preferálja a személyes hírekkel ellentétben.)
  3. Kizárólag személyes posztokat, illetve azokhoz köthető kommenteket lájkolhatok. (Ahogy azt az első részben írtam, én egy korábbi hasonló amerikai kísérlettel ellentétben, csakis személyekhez köthető posztokat lájkoltam. Ez nagyon fontos, de erről majd később.) [Tovább olvasom…]
 

Az amerikanizálódás apró jelei (2. rész) – amiket mások is észrevesznek

Korábban már írtam egyszer az amerikanizálódás apró jeleiről, amiket mi magunk is észreveszünk. De vajon melyek azok, amiket éppenséggel magyar rokonaink és ismerőseinek fedeznek fel magyarországi ott tartózkodásunk alatt? Nos, ezt a legkönnyebben egy szokásos évi nyári hazalátogatás alkalmával lehet lemérni. Így is történt.

Ugyan nyíltan nem kérdeztem rá senkinél, azért észrevettem néhány furcsa tekintetet, egy-egy megjegyzést, melyeket – legalábbis én – szintén az amerikanizálódás jeleinek tudok be. Lássuk most akkor ezeket szép sorban.

[Tovább olvasom…]

 

Az “Amerikából jöttem, mesterségem címere: …” nevű játék eredete – 3. rész

 Folytatás (klikkelj ide az előző részhez)

A visszavándorlók fogadtatása

Kimondatlanul ugyan de az akkori magyar kormányok, a kezdeti szakaszban kifejezetten üdvözölték a kivándorlás folyamatát, mert az egy sor nagyon súlyos társadalmi problémát oldott meg helyettük és még pénzbe sem került. Mivel eleinte a felvidéki Tótok indultak útra, így még a nemzetiségi feszültségek egyik levezetési módjaként is tekintettek a kivándorlásra. Bár hivatalosan sosem ösztönözték állampolgáraikat beleértve a nem kevés nemzetiségit, a kormányhű újságok publicisztikái révén a kormányok informálisan azért segítettek még színesebbé és vonzóbbá beállítani az amerikai álmot. Az újságírók eleinte előszeretettel járták a kivándorlás legérintettebb régióit és szorgosan gyűjtögették a hazatérők anekdotáit, majd megszűrve azokat egyre több és több sikersztorit közöltek a céljukat elérő – majd újra elinduló – vándormadarakról. [Tovább olvasom…]