Az “Amerikából jöttem mesterségem címere: …” nevű játék eredete – 1. rész

Az “Amerikából jöttem, mesterségem címere:..”, a hatvanas és hetvenes évek egyik legkedveltebb gyerekjátéka volt. Annak, aki nem emlékszik rá, vagy még nem élt akkor, itt található egy rövid leírás arról, hogy is játszották annak idején:

A kiválasztott pár – közös megbeszélésük alapján- valamilyen foglalkozást mutogat el. A többieknek pedig ki kell találni mi is az a foglalkozás. Ha kitalálták, cserélnek. A mutogatók természetesen nem beszélhetnek játék közben.

Persze voltak a játéknak különböző változatai is. Én például arra emlékszem, hogy a párnak meg kellett adni két betűt, egész pontosan a foglalkozás kezdő és utolsó betűit segédlet gyanánt. Arra viszont már nem emlékszem, hogy hogyan alakult ki ez a játék és amire végképp nem tudom a választ az az, hogy miért éppen “Amerikából jöttem”. Miért nem, mondjuk Angliából vagy Németországból? [Tovább olvasom…]

 

Papa, tudod, hogy mit kell tenni ha földrengés vagy tűz lesz?

A minap munkába menet, hajnal fél hétkor egy 4.4-es erősségű földrengés rázta meg Los Angelest és közvetlen környékét. Bár a rengés epicentruma Hollywood környékén volt, a földmozgást több mint 50 kilométerrel távolabb is megérezték a dél-kaliforniai lakosok. [Tovább olvasom…]

 

Tükröm-tükröm mondd meg nékem, milyenek az amerikaiak felétek?

Tavaly Novemberben olvastam egy érdekes cikket az Indexen, melyben Magyarországon élő külföldiek fejtették ki véleményüket a magyarokról, azok jó, rossz és különös szokásairól ott tartózkodásuk ideje alatt szerzett tapasztalataik alapján. Volt benne sok olyan dolog, amit mi magyarok vita nélkül elismerünk. Voltak olyanok is amiket jónak vagy rossznak tartanak rólunk, de megemlítettek olyan szokást is, amire – legalábbis én – sosem gondoltam volna, hogy furcsa vagy éppen zavaró a külföldiek szemében. A cikkből egy ilyen dolog nagyon megragadt bennem, az pedig az orrszívás és orrfújás esete Magyarországon. [Tovább olvasom…]

 

Éljenek a férfiak és az apák… legalább annyira mint a nők és az anyák!

A nemzetközi nőnap margójára

Tudom nem mindenki fogja e sorokat kedvelni, de mielőtt véleményt nyilvánítanánk, próbáljunk meg először legalább objektív módon megközelíteni azt a számomra érdekes kérdést, ami így hangzik: Vajon ugyanakkora társadalmi tiszteletben részesülnek a magyar férfiak és apák, mint a magyar nők és anyák? A félreértések elkerülése érdekében nem állítom, hogy szükség van az azonos tiszteletre (bár nem bánnám), csupán csak azt kérdezem, hogy a magyar társadalom vajon ugyanazzal a mércével méri-e a férfiak és apák tiszteletét, mint a nőkét és az anyákét. Természetesen nem tudom, és nem is tervezem ennek a kérdésnek minden aspektusát megvizsgálni. Ebben a szösszenetben pusztán csak a nemek tiszteletének nemzetközi, hazai és amerikai megemlékezéseit fogom tényszerűen egymás mellé állítani, aztán ezekből majd mindenki azt von le magának, amit akar. [Tovább olvasom…]

 

A Balatonboglári Félédes Merlot Tündérmeséje Kaliforniában – 3. rész

Folytatás. Klikkelj ide az előző részhez

De hogyan alakult ki ez az üzleti kapcsolat? Nos, erre a kérdésemre a Trader Joe´s nem válaszolt. Megkeresésemre, ők egy elég tipikus, már-már semmitmondó, amerikai választ küldtek e-mailben, bár őszintén megvallva nem is vártam ennél sokkal többet. Inkább csak reméltem. Bemásolom ide válaszukat, de inkább csak azért, hogy lássuk mennyire nem lehet megtudni belőle semmit. Sőt, a második mondat végét  olvasva az az érzésem támad, hogy egy már előre megszerkesztett sablon választ próbáltak kicsit átszabni, sikertelenül ugyanis én semmi mást nem kérdeztem, csak annyit hogy miért esett a választás éppen erre a borra és mit mondanak illetve gondolnak vásárlóik erről a borról. [Tovább olvasom…]