A villamos sztorija

Nem olyan régen, mint minden egyes napon, utaztam a szokásos útvonalon be a munkahelyemre. Egy multinacionális cégnél dolgozom asszisztensként. Szeretem a munkámat, és a kollégáim is nagyon aranyosak és kedvesek, kivéve azt, akinek az asszisztense vagyok, ő ugyanis a vezérigazgató, és egyszerűen elvárja, hogy mindig mindenki, minden körülmények között elérhető legyen telefonon. Komolyan mondom, még a mellékhelyiségre is viszem magammal a készülékemet, mert biztos, hogy akkor fog keresni, ha épp egy másodpercre nincs nálam a telefonom.

Ezen a reggelen viszont nem ment minden úgy, mint szokott. A megszokott rutin útvonal egy kicsit kalandosabbra sikeredett, ugyanis a villamosnak egy nagyon hirtelen fékezést kellett végrehajtania, mert egy autó elénk vágott. Abban a pillanatban, hogy a fékezés megkezdődött én zuhanni kezdtem, ugyanis sosem ülök le a villamoson. Nem szeretem, így mindig állok és bámulok kifelé az ablakon, vagy a telefonomat nézegetem, milyen e-mail vagy üzenet érkezett, mire kell válaszolnom és így tovább.

Ezen a reggelen is épp az e-mailek között barangoltam, amikor a baleset elkerülése végett hirtelen megtorpant a villamos és én azzal a lendülettel elvágódtam a földön. Én magam nem ütöttem meg magam, de a telefonom kijelzője tropára tört. Az ott ülő egyik fiatal fiú pedig látta rajtam a kétségbeesést és megkérdezte mi a baj. Elmondtam neki, hogy hatalmas bajban vagyok, mert ha a főnököm nem fog elérni, biztos hogy szankciókra számíthatok. Őt sosem érdekli semmi, így az sem fogja hogy épp összetört a telefonom, szervízt viszont nem ismerek jót sajnos. Ő rám mosolygott és elmondta, hogy a https://androidszerviz.hu/ csapatában dolgozik és náluk jobban senki sem ért az androidos telefonokhoz, legyen annak a problémája belső, vagyis szoftveres, vagy külső sérülés. El is kísértem a munkahelyére, és nagyon gyorsan és valóban profi módon megjavították a kijelzőmet. Én sosem fogom tudni ennek a srácnak meghálálni, hogy akkor reggel nem csak tovább nézett mint minden utas, hanem megkérdezte mi a baj, és még segíteni is segített. Az életem mentette meg, és ez nem túlzás.